Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az Egyesült Arab Emírségek kikötőt vehet az ázsiai atomhatalomtól

A fizetésképtelenség határára sodródott, 242 milliós Pakisztán igyekszik pénzhez jutni, így felmerült az ország legfontosabb kikötőjének átadása is. Az arab olajmonarchia valószínűleg a Pakisztánnal való logisztikai kapcsolatokat kívánja erősíteni a lehetséges üzlettel.

Hornyák Szabolcs

2023.06.22, 20:37

Pakisztán azt fontolgatja, hogy a karacsi kikötő termináljait átadja az Egyesült Arab Emírségeknek. A pénzügyminisztérium létrehozott egy ügynökséget, amely az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat folytatja le a közel-keleti országgal. Az még nem világos, hogy Iszlámábád az üzemeltetési jogokat adja át vagy eladja a kikötőt Abu-Dzabinak.

Fishing boats are moored at Karachi port as a part of precautionary measures before the due onset of cyclone, in Karachi on June 14, 2023. More than 40,000 people have been evacuated across India and Pakistan as a cyclone approaches their coast, officials said on June 13, with gales of up to 150 kilometres per hour predicted. (Photo by ASIF HASSAN / AFP)PAKISTAN-CYCLONE-WEATHER — Karacsi az ország legnagyobb városa és legfontosabb kikötője.
Fotó: AFP

Az ügylet az első lehet a tavaly elfogadott jogszabály alapján, amely felhatalmazza a gazdasági válsággal küzdő kormányt, hogy vészhelyzeti megoldásokkal jusson pénzhez. Az Arab-tenger északi részén, az Ománi-öböltől keletre fekvő Karacsi az ország legnagyobb kikötője, amely az ország rakományának mintegy 60 százalékát kezeli. Az arab olajmonarchia valószínűleg a Pakisztánnal való logisztikai kapcsolatokat kívánja erősíteni a lehetséges üzlet révén – írja a Nikkei Asia.

Ugyanis az Ománi-öbölre néző, az Egyesült Arab Emírségek kikötőjéből Karacsiba irányuló szállítmányok gyorsabbak és hatékonyabbak lennének, mint a Hormuzi-szoroson keresztül történő szállítás. Pakisztán gazdasága az összeomlás szélére sodródott, amiért a kormány hibás gazdaságpolitikája és külső tényezők egyaránt felelősek. Az előbbihez sorolható a korrupció és a nem hatékony adóbeszedés. Az utóbbihoz pedig a pusztító áradások, amelyek 30 milliárd dollárnyi kárt okoztak, és milliókat kellett kitelepíteni, valamint a természeti katasztrófa után az ország élelmiszer-behozatala 65 százalékkal nőtt.

Az orosz–ukrán háború miatt Pakisztán csak drágábban tudott energiahordozókat és élelmiszereket vásárolni, bár már érkezik az olcsó orosz olaj. Az országot a terrorizmus is sújtja. Májusban az infláció 38 százalékos volt, a jegybank pedig 21 százalékra emelte az alapkamatot, ami a legmagasabb Ázsiában. A pénzügyi és humanitárius válság pedig egyre súlyosabb, miután a devizatartalék 4 milliárd dollár alá csökkent, ami mindössze egyhavi importfedezetére lenne elegendő.

Iszlámábád tavaly óta vár a több milliárd dolláros IMF-mentőcsomagra, ám a pénzintézet szerint a költségvetéssel még mindig súlyos problémák vannak. Az ázsiai atomhatalom végül Kínától kapott egymilliárd dolláros hitelt, valamint haladékot meglévő tartozásaira, viszont ez csak átmenetileg oldja meg a problémákat. Pakisztánnak több mint 20 milliárd dollárra lesz szüksége ahhoz, hogy a következő pénzügyi évben teljesíteni tudja külföldi adósságkötelezettségeit, így nem meglepő, hogy már a kikötők átadása is felmerült.

Tovább zsugorodott a csődbe jutott Srí Lanka gazdasága

Srí Lanka tavaly vált fizetésképtelenné, miután a koronavírus-járvány padlóra küldte a turizmust, valamint a kormány számtalan hibás gazdasági döntést hozott, például rosszkor csökkentette az adókat és betiltotta a műtrágya használatát. Az idei első negyedéves adatok alapján a gazdaság továbbra sincs jó állapotban, az első negyedévben 11,5 százalékkal zsugorodott éves szinten. A központi bank szerint a GDP idén 2 százalékkal zsugorodik, míg a Nemzetközi Valutaalap 3 százalékkal számolt: a friss adatok szerint a visszaesés nagyobb lehet az idén.