Marakodnak a németek és a franciák az európai rakétavédelmen
Párizsban Emmanuel Macron elnök féltékenyen figyeli Berlint, Olaf Scholz kancellárt, ahogy a Németország vezette European Sky Shield Initiative (ESSI – az önálló európai rakéta- és légvédelmi pajzs kezdeményezés) egyre inkább lábra kap.
Fotó: AFP
Macron azzal érvelt, hogy az ESSI a holnap problémáira való felkészülést jelenti. Továbbá, hogy ha nem európai szállítókat is bevonunk, azoknak saját menetrendje, prioritásai vannak, emellett mint harmadik országok, engedély kell a rendszereik használatához. Ami Macron szerint bizonyos kiszolgáltatottságot jelent (az USA-nak), azt, amit el akarnak kerülni. A francia elnök alternatívaként ajánlgatta a nem a legújabb modellnek számító Mistral rövid hatótávolságú rakétáit, amit a Matra hadiipari vállalat (ma az MBDA része) francia konstruktőrjei dolgoztak ki 1974-ben. Norvégia tavaly a teljes Mistral-készletét Ukrajnának adományozta. Rossznyelvek szerint nemzeti légvédelmét átszervezi és modernebb eszközöket tervez beszerezni.
Irigy franciák
A francia elnök reagálásának legalább két oka lehet: egyfelől, hogy a német kezdeményezés megint elhalványítja az általa felmelegített „európai stratégiai autonómiát”, ami természetesen Párizs és a francia elnök irányításával valósulna meg, másfelől az irigység, hogy a németek az ESSI-jükkel megint elviszik a francia hadiipar elől a megrendeléseket. Hiszen
a Macron ellenötlete alapvetően két, jelentős mértékben francia közreműködéssel megteremtett rakétafajtán alapulna,
a már említett Mistralon és a „mindenre jó, ami az égből jön” mottóval univerzálisként hirdetett Aster rakétacsoportra. Az Aster 30-as (Ukrajnában SAMP/T néven ismert és népszerűsített) hatótávolsága szokatlanul széles skálán, 3-tól 100 kilométerig mozog – azaz gyakorlatilag a rövid, a közép- és a hosszú távú lég- és rakétavédelmi ellenrakéták feladatait ellátná. Ezt is a francia Thales és a francia részvételű MBDA gyártja.
A lengyelek kimaradtak
Olaf Scholznak, akinek Németországban komoly gondjai vannak az erősen összevissza kapcsolgató, némelykor kaotikusan működő „közlekedési lámpa” (szocdem vörös, szabad demokrata sárga, zöldek zöld) kormánykoalícióval, érdeke fűződik ahhoz, hogy az erős francia nyomást egy az országa által megszervezett, sikeres ESSI-rakétavédelmi rendszerrel ellensúlyozza. A német rakétaipar kiváló minőségét a Diehl hadiipari vállalat által kifejlesztett lézervezérlésű új levegő-föld Sidewinder-tipusok (némelyik régebbi, a Diehl által gyártott változata a magyar JAS 39-es Gripeneken is rendszeresített) és az Iris T – eredetileg levegő-levegő rakéták – földi indítású (föld-levegő) változatai bizonyították.
Mint a Le Monde jelentette, a párizsi Le Bourget repülőtéren az idén júniusban tartott légi és űrbemutatón (vásáron, szalonon) sort kerítettek az ESSI-t megtárgyaló konferenciára is.
A berlini vezetésű ESSI-hez Magyarország is csatlakozott, 17 NATO-tagállam vesz benne részt.
Budapesttel együtt a legtöbb régiós állam metalálható a német elképzelés megvalósításában – viszont a franciákkal hagyományosan jó kapcsolatot tartó lengyelek látványosan kimaradtak belőle.
A háromlábú szék
A projekt három éles helyzetben vizsgázott és jól bevált elemből tevődne össze. Német, izraeli és amerikai rakétavédelmi komponensekből állna, amelyeket a részt vevő államok közösen vásárolnának. A németek adnák a háromelemű védelmi rendszer rövid hatótávolságú komponensét, az Iris–T rendszert. A közép-hatótávolságú védelemről az amerikai Patriot rakétarendszer legkorszerűbbnek tartott változata, az ellenséges ballisztikus rakétákat kinetikus módon, gyakorlatilag robbanóanyag nélkül, pontos ütközéssel semlegesítő PAC–3-as, míg a hosszú távú védelemről az izraeli Arrow–3-as rakétarendszer gondoskodna.
Mint a legtöbb, a védelemmel, a katonai felkészüléssel kapcsolatos kezdeményezést, ezt is az ukrán háború ösztönözte. A Nyugat ráébredt, mennyire sebezhető az oroszországi harctéri, taktikai rakétákkal szemben is. És az is világos lett, hogy
az amerikai rakétaernyő csak részleges védelmet nyújt – mind területileg, mind a támadórakéták osztálya szerint.
(A romániai Deveseluban 2016 óta hadrendben álló amerikai rakétavédelmi rendszer, az Aegis Ashore SM–3 rakétaelhárító rakétáival Magyarország területének mintegy kétharmadát is védi egy délkeletről – a hivatalos indoklás szerint Iránból, nem hivatalosan Oroszország irányából – induló esetleges közép-hatótávolságú ballisztikus rakétatámadástól.)
Röpködő milliárdok
Mind a német, mind a francia fél óvakodik az ESSI költségei megbecslésétől. Németország esetén több tíz milliárd euróra becsülik csak a Berlinre jutó költséget.
A többi 17 országnak vélhetően külön-külön kellene kifizetnie a közösen vásárolt NATO-kompatibilis és a NATO irányítása alatt működtetett rendszer árát.
Tegyük hozzá, ez sem biztosítana teljes védelmet az adott ország minden pontjának. Mivel egy ilyen háromelemű (rövid, közép-, nagy hatótávolságú) rendszer egy-egy, több ütegből álló komponense hatékonyan néhány száz négyzetkilométeres területet lenne képes védeni, az adott államok a legértékesebb területeiket, városaikat, nagy gyáraikat, erőműveiket védenék az ESSI-vel. Amely, ha itthon megvalósul, messze megüti Magyarország katonai beszerzései rekordját, és sok milliárd eurót fog felemészteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.