Elhagyják Lengyelországot az ukránok, és más ügyben is fordulat történt

Fordulatot jeleznek a csütörtöki lengyel adatok, amelynek bekövetkezte Magyarországon is várható, de mi még csak reméljük, hogy mihamarabb megtörténik. A lengyel vállalati szektorban 11,9 százalékkal növekedtek a bérek az egy évvel korábbi szinthez képest, és ez az ukrajnai háború kitörését követő hónapok óta először meghaladja az éves infláció rátáját, amelyet júniusban 11,5 százalékra mértek.

Ez azt jelenti, hogy a lengyeleknél, legalábbis a vállalati szektorban, ismét van reálbérnövekedés, vagyis az Európán végigsöprő infláció immár nem mar bele a háztartások jövedelmének reálértékébe. Mindez a fogyasztás visszaesésének is véget vethet, s ez jó ómen az őszi választásokra készülő lengyel konzervatív kormány számára.

A kimutatható pozitív reálbér természetesen nem jelenti, hogy a lengyelek azonnal visszatérnek az inflációs hullám előtt megszokott fogyasztási szintjükre, de ezt vetíti előre. Ehhez persze az is kell, hogy ne változzon kedvezőtlen irányba se az infláció, se a béremelések trendje –  egyik sem valószínű. 

A reálbérmínusz már májusban sem volt nagy, amikor 13 százalékos inflációval 12,2 százalékos bérbővülés állt szemben. 

Hogy visszatér-e a vásárlói kedv, azt sok egyéb tényező is befolyásolja: például, hogy a jövőt is szebb színekben látják-e a háztartások, milyen tartalékaik vannak, és milyenek a foglalkoztatási kilátások.

Az utóbbiak nem festenek rosszul a friss adatsorok szerint, bár az infláció elleni küzdelem jegyében a lengyeleknél is jelentősen emelték a kamatokat, mint szerte a régióban. Júniusban ugyan 0,1 százalékkal visszaesett a foglalkoztatás a vállalati körben, de a megelőző öt hónapban 0,7 százalék volt az éves növekedés. 

Az utóbbi időben történhetett egy érdekes fejlemény, amely a lengyelek foglalkoztatási és bérkilátásait javítja. 

Már a háború előtt jelentős volt a lengyeleknél az ukrán vendégmunkások beáramlása, a háború pedig erre is rátett egy lapáttal. Az utóbbi időben azonban olyan jelentések érkeztek, hogy megindult az ukránok kiáramlása az országból – írták a friss adatokat vizsgáló jegyzetükben az ING elemzői. (Egyes jelentések szerint – ezt már mi tesszük hozzá – egyidejűleg nőtt az ukrán munkavállalók száma Nyugat-Európában és Kanadában, ahol a növekvő helyi közösségek bátorítást nyújtanak az újonnan érkezőknek.)

Hivatalosan egyelőre nem erősítették meg ezek a híreket, mindenesetre ez is hozzájárul, hogy a lengyel munkavállalók jó helyzetben vannak a béralkuknál, hiszen a munkaerőbázis korlátozott, és a munkanélküliség annak ellenére rekordalacsony, hogy bizonyos feldolgozóipari szektorok munkaerőigénye csökkent.

A bérnövekedés stabilizálódása a két számjegyű tartomány alsó szélén annál is szembeszökőbb, mert úgy történik, hogy közben a lengyel ipar nem teljesít igazán jól. Szintén csütörtökön közölték, hogy júniusban már ötödik hónapja csökkent egy évre visszatekintve a lengyel ipari termelés, igaz, hogy  a májusihoz képest feleakkora, 1,4 százalékos mértékben, és a szezonális adatok havi szinten már némi növekedést mutattak.

Eközben a lengyel termelői árak indexe már csak 0,5 százalékos éves növekedést jelzett a májusi 2,8 százalék után, és az árnyomás csökkenése – vélik az ING elemzői – oda vezethet, hogy a lengyel jegybank a Magyar Nemzeti Bank példáját követve megkezdi a kamatok csökkentését, már az októberi választások előtt. Eközben remélhetőleg Magyarország is visszaevez a pozitív reálbérek vizeire.