Elvesztegeti az uniós munkaerőpiac az ukrán menekülteket

Az európai országok nem tudták teljes mértékben kihasználni azt a munkaerőpiaci lehetőséget, amelyet több millió ukrán menekülése nyújtott a háború kitörése után, bár az érkezők jelentős része magasan képzett. Az ukrán menekültek elsősorban az Európai Unió keleti tagállamainak nyújthattak volna segítséget, ahol a munkaerőhiány régóta lassítja a növekedést, és hozzájárul a magas inflációhoz.

A Reuters elemzése szerint azonban rengeteg akadály tornyosul az ukránok foglalkoztatása előtt a kevés óvodai férőhelytől kezdve egészen odáig, hogy nem vagy nehezen ismerik el az EU-n kívüli diplomákat és szakképesítéseket. Ez elsősorban a menekült ukrán nők körében okoz frusztrációt, mivel ha kapnak is munkát, az messze nem felel meg a képzettségüknek, ráadásul hosszú távú karrierlehetőségeket sem kínál.

A helyzet azért különösen ellentmondásos, mert 

A hírügynökség konkrét példákat is hoz. Az egyik Szvetlana Csuhil ortopéd orvosé és fizioterapeutáé, aki ideiglenes munkavállalási engedélyt kért Lengyelországban, ahol az uniós tagállamok között a legszigorúbbak közé tartozik a munkaerőpiac szabályozása, és ahová két gyermekével érkezett. Ám több mint egy év elmúltával még mindig nem kapta meg, mert a kulcsfontosságú dokumentumai az ellenséges vonalak mögött rekedtek.

Így előbb a helyi minimálbér feléért, 1400 zlotys fizetésért dolgozott gyakornokként egy szociális irodában, majd két állást is vállalt, hogy eltartsa a családját. (Egy zloty 85,5 forint.) A magas lakásbérleti díjakat így sem bírta fizetni, így decemberben átköltözött a gyerekeivel Kelet-Németországba, ahol a kormány fizeti az ellátásukat, amíg elvégzi a nyelvtanfolyamot, és állást találhat magának. Lengyelországban ráadásul a közvélemény hangulata is változik, kezd fogyatkozni a menekültek iránti jóindulat.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kutatóintézetének becslése szerint az ukrajnai menekültek sikeres integrálása 0,5 százalékponttal növelné az európai munkaerőt, és segítene enyhíteni a munkaerőhiányt.

Az orosz invázió kezdete után 17 hónappal azonban a menekültek közül sokan még mindig csak rövid távú szerződésekkel vagy részmunkaidőben dolgoznak teljes idejű foglalkoztatás helyett.

– állítja Ave Lauren, az OECD migrációpolitikai elemzője, aki a képzés, a továbbképzés és a képesítések elismerésének szükségességét emelte ki.

A legtöbb ukrán menekült Németországba érkezett, ahol olyan súlyos a munkaerőhiány, hogy a betöltetlen állások száma a II. világháború vége óta a legmagasabbra emelkedett. Ám a menekültek nem egészen 20 százaléka talált eddig munkát, mivel a kormányzat a nyelvtanításra összpontosít, ami később segít az érintettek tartós foglalkoztatására, vagyis hosszabb távon jelenthet megoldást. Annál is inkább, mert 

Bár a menekültek jövőbeni sorsa nagyban függ attól, hogy meddig tart a háború, és mikor térhetnek haza, 2024 márciusában lejár az EU számukra létrehozott átmeneti védelmi csomagja. A program lehetővé teszi, hogy a menekültek bármelyik uniós országban éljenek, dolgozzanak, lakhatási és iskoláztatási támogatásban részesüljenek.

„Minél közelebb kerülünk ehhez a dátumhoz, annál inkább szükségünk van átfogó stratégiára. Jövő tavasszal már túl késő lesz rajta gondolkodni” – figyelmeztetett az OECD elemzője.

A program megszabott idejű hatálya nehéz helyzetbe hozza azokat a munkáltatókat is, akik menekülteket szeretnének alkalmazni, mivel nem tudják, hogy mi lesz az érintettekkel.

– hangsúlyozta Enzo Weber, a nürnbergi német foglalkoztatáskutató intézet (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung – IAB) munkaerőpiaci szakértője.