Elzárták a pénzcsapokat az európai bankok

Léteznek olyan üveggömbök, amelyekből kiovashatjuk a jövőt, és az egyik ilyen az Európai Központi Bank hitelezési felmérése, még akkor is, ha a gazdasági híreket ritkábban böngészők számára már a neve is idegenül hangzik. Az EKB csütörtöki kamatdöntésének a környékén könnyebb elmagyarázni, miért – az európaiak gazdasági kilátásait tekintve ezek az eredmények olyanok, mint az időjárást illetően egy meteorológiai jelentés.

Hogy hogyan hiteleznek az európai bankok, az magától az európai vállalatok és háztartások helyzetétől is függ, és még erősebben attól, milyen szigorral viszi kamatait az EKB az infláció elleni küzdelemben. A magasabb kamatok visszafogják a hitelezést, a vállalatok költési kedvét és a háztartások fogyasztását. 

Ezek közül elsőnek azt említhetjük, hogy hiába külföldi bankokról van szó, a magyar háztartások százezreinek életét érinti közvetlenül, vagy közvetett hatásokon keresztül, hogy mennyit tudunk az eurózónába exportálni, illetve milyen áron elérhetők az euróövezeti áruk és szolgáltatások. Ha Európában nem hiteleznek, és visszaesik a kereslet és a gazdaság, ennek a hatásai egészen biztosan elérnek bennünket is. Ahogy az euróövezeti infláció hatásai is.

Nem leszünk tőle optimistábbak 2023-at illetően

A második negyedévet felmérő, 158 bank részvételével készült friss EKB-felmérés nem tesz bennünket optimistábbá az európai gazdaság kilátásait illetően, legalábbis erre az évre, akkor sem, ha a magyar kormány intézkedéseket tett, például a fogyasztás visszaesését mérséklő lépésekkel, a rossz kontinentális széljárás hazai kedvezőtlen hatásait csökkentse.

A felmérés szerint az euróövezeti bankok tovább szigorították a hitelezési feltételeiket a második negyedévben, bár arányaiban valamivel kevesebben, mint az előző negyedévben. Ez az egyenes következménye annak, hogy egy éve az EKB elkezdte az euróövezetben drasztikusnak számító tempóban emelni a kamatait. 

Jó hír abból a szempontból, hogy hatnak az EKB kamatemelései, a szigorodó hitelezés tovább szoríthatja lefelé az inflációt, és ha ez a folyamat jól megy, indokot adhat a banknak, hogy előbb fejezze be az európai gazdaságot fojtogató emelési ciklust, és akár áttérjen a gazdaságösztönző kamatcsökkentésekre. 

Rossz hír ugyanakkor rövid távra, mert azt jelzi, hogy egyre kevesebb hitel áramlik az idén Európában a vállalatokhoz és a háztartásokhoz. Ez nekik fáj, a bankoknak nem, hiszen a magas kamatok az ő nyereségüket javítják, és ezt szolgálja az is, hogy a túl rizikós ügyfeleket nem szolgálják ki.

Még a forint árfolyamát is érinti a folyamat

Ezek a hatások a forint árfolyamát is érinthetik, de egy viszonylag bonyolult, de átlátható összefüggésrendszerben.

Rövid távra negatív, hogy a kisebb hitelezés visszafoghatja a magyar exportot, ha azonban megindul a kamatcsökkentés és az európai élénkülés, abból a magyar külkereskedelem és a forint is profitálhat. Ha azonban az EKB „túl gyorsan” halad a kamatcsökkentések irányában, és ez visszaveti az euró árfolyamát a dollárral szemben, az a forintnak nem feltétlenül jó – pillanatnyilag tehát az rendkívül fontos, milyen iránymutatást nyújt csütörtöki ülésén az EKB, és milyen képet mutat a júliusi európai inflációs adatközlések pénteken meginduló sorozata.

Az árfolyamhatások gordiuszi csomója átvágható azzal: 

 Az ő megfontolásaikat pedig erősen befolyásolja a hitelezési felmérés.

– írta közleményében az euróövezet jegybankja.

A részletek is fontosak lehetnek – a fogyasztás egyelőre nem kap ösztönzést

Az európai kiskereskedelmi forgalom az inflációs hullám okozta visszaesésből már elkezdett magához térni az elmúlt hónapokban, ahogy az infláció csökkenése és az idei fizetésemelések hatására javul a bérek vásárlóereje, a fogyasztásban jelentős szerepet játszó hitelezés alakulása azonban ezt a folyamatot egyelőre mérsékli a felmérés eredményei szerint.

Ami a háztartások hitelezését illeti, ezen a bankok tovább szorítottak a második negyedévben, ha kevésbé is, mint korábban. Különösen a fogyasztási hitelezés kapta a pofonokat, és még nagyobbakat, mint a bankok korábban várták, miközben a jelzáloghitelezés a vártnak megfelelően alakult – miközben jelentősen, de a korábbiaknal kisebb lendülettel csökkent a lakosság kereslete. Az utóbbit illetően 

Vállalatok: legalább két évtizedes mélyponton a hitelkereslet

Ami a vállalatokat illeti, a hitelkeresletük erőteljesen tovább csökkent, és még sohasem volt ilyen gyenge, amióta az EKB elindította a hitelezési felméréseket húsz esztendővel ezelőtt. Az ok a magas kamat és a megrosszabbodott gazdasági kilátások. A cégek nem akarnak beruházni, és durván visszaesett a keresletük a hosszú távú hitelekre. Sőt mi több, a harmadik negyedévre további visszaesést várnak a bankok a vállalati hitelkeresletben.

Az összkép vigasztalan, az infláció visszafogásához pont ez kell, de remélhetőleg nem marad sokáig így, különben Európa még borsosabb árat fizet a drágulást felpörgető fejleményekért.