Egy, az észak-afrikai és levantei országokban készült felmérés szerint a fiatalok több mint fele készül elhagyni hazáját a jobb életkörülmények, munkalehetőségek reményében. Az Arab Youth Survey felmérés szerint a 18–24 éves fiatalok 53 százaléka készül emigrálni levantei térséghez tartozó országokból (Jordánia, Szíria, Irak, Libanon, Jemen és a palesztin területek), míg Észak-Afrikában ez az arány 48 százalék.
A külföldre távozni szándékozók aránya a térség olajországaiban is 27 százalék, annak ellenére, hogy ezekben az államokban lényegesen jobbak az életkörülmények, mint a régió többi részében.
A célországok között Kanada a legkedveltebb, 34 százalékos részaránnyal, az Egyesült Államok
a második 30 százalékkal, Németországba és az Egyesült Királyságba a válaszadók 20 százaléka, Franciaországba 17 százaléka vágyik.
A kivándorlási vágy egyértelmű összefüggésben van az arab országok kilátástalan gazdasági helyzetével
– állapítja meg a felmérést immár tizenöt éve végző Asda’a BCW.
A levantei országokban válaszoló fiatalok 72 százaléka, az észak-afrikaiak csaknem kétharmadra szerint országuk gazdasága „rossz irányba megy”. Szintén kétharmad körüli azok aránya, akik úgy vélik, hogy országaik kormányai nem foglalkoznak az őket érintő legfontosabb problémákkal.
A fiatalok az arab világ legnagyobb demográfiai csoportját alkotják – állapítja meg az ENSZ egy elemzése –,
a térségben minden ötödik lakos a 15–24 éves korosztályba tartozik.
Ugyanakkor a Világbank szerint a fiatalok munkanélküliségi rátája a régióban 26 százalék, ami globálisan nézve a legmagasabb arány.
Néhány országban – Libanon, Tunézia, Líbia – a politikai helyzet instabilitása dönti romba a gazdaságot. Más államokban, mint például Egyiptomban vagy Algériában, a gazdaságirányítás idézi elő a magas munkanélküliséget, nem jut elég forrás a magánszektorba, nem képződik elég munkahely. Tunéziában például a fiatalok munkanélküliségi rátája az idei első negyedévben 40,2 százalék volt.
Libanonból a fiatalok valóságos exodusa indult meg 2019, a pénzügyi összeomlás után. A helyi deviza azóta 98 százalékkal gyengült a dollárral szemben, szegénységbe taszítva a lakosságot, gyakorlatilag lenullázva az egykor viszonylag erős középosztályt. Mivel megtakarításaik mostanra értéktelenné váltak, sok libanoni család az Öböl-országokban, Európában vagy Észak-Amerikában dolgozó rokonoktól származó pénzátutalásoktól függ.
A Világbank 2022-ben 6,4 milliárd dollárra becsülte a Libanonba irányuló hazautalások összegét,
ami az ország GDP-jéhez való hozzájárulását tekintve a harmadik legmagasabb, 36 százalékos arány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.