Lassan összeomlik a kubai gazdaság

Történelmi mélypontra zuhant szerdán a kubai peso értéke az informális piacon a dollárral szemben. Egy amerikai dollárért már 230 pesót kellett fizetni, ami azt jelenti, hogy a kubai fizetőeszköz egy év alatt elveszítette az értéke felét, miközben változatlanul magas az infláció és súlyos az áruhiány.

A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a kormány törvénytelennek tartja ugyan az informális piacot, de képtelen felszámolni. Hivatalosan 120 pesót ér egy dollár, de ezen az árfolyamon kevesen váltják.

„A kubai deviza értékének zuhanása tükrözi a sziget gazdaságának lassú összeomlását” – értékelte a hírügynökségnek Bert Hoffmann, a hamburgi German Institute of Global and Area Studies (GIGA) Latin-Amerika szakértője.

Kubai közgazdászok is elismerik, hogy egyre mélyül a négy éve tartó gazdasági válság, amelyet a külföldi devizahiány és a csökkenő termelés okoz. A hatóságok ezt a szigorúbb amerikai szankciók és a koronavírus-járvány számlájára írják, míg a kritikusok szerint a piacorientált reformok lassúsága az ok. Azt azonban Alejandro Gil gazdasági miniszter is elismerte pár hónapja, hogy a gazdaságot képtelenség gyorsan talpra állítani.

A kubaiak fizetése ritkán haladja meg a havi ötezer pesót, ami jelenleg húsz dollár ért, miközben a pénz gyengülésével sebes iramban drágulnak az importáruk. Gyakoriak az áramkimaradások, hiány van élelmiszerből, gyógyszerből és egyéb alapvető fontosságú cikkekből, hosszú sorok alakulnak ki a boltok előtt, amikor valamelyiket éppen kapni lehet.

Szakértői becslések szerint a 11 millió kubai 40 százaléka kizárólag pesóból él, akik hozzájutnak az értékes zöldhasúhoz, azt vagy a külföldön élő rokonaiktól vagy turistáktól kapják. 

– panaszkodott egy általános iskolai tanár.

Gil szerint a kubai gazdaság 1,8 százalékkal nőtt az év első felében, de még mindig 8 százalékkal elmarad a pandémia előtti szinttől; 2020-ban 107,4 milliárd dollárt tett ki. A kormány előrejelzése szerint a GDP az idén 3 százalékkal bővül.

Az infláció a hivatalos adatok szerint 45 százalék körüli, míg tavaly 39 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, közgazdászok szerint azonban a növekedés ennél sokkal magasabb, mert nem veszi figyelembe az informális piac gyors bővülését.