Veszélyesen terebélyesedik az ukrajnai konfliktus
Új, veszélyes irányokba terjeszkedik az Ukrajna–Oroszország fegyveres konfliktus. Ennek egyik ága a kereskedelmi háború fegyveres összecsapássá válásának a lehetősége, nem beszélve a kőolaj árának újabb meglódulásáról és ennek globális következményeiről. Elemzők a fordulatot összefüggésbe hozzák az oroszországi támadók visszaszorítására, az elfoglalt területek visszaszerzésére indított ukrán ellentámadás vontatottságával, a vártnál kedvezőtlenebb alakulásával, valamint Ukrajna terveivel, hogy a konfliktust kiterjessze a Fekete-tenger teherhajó-forgalmára.
A hírek hallatán tovább drágult a kőolaj a világpiacokon. A Nasdaq híroldalain megjelent elemzés (Barchard) szeptemberre a kőolaj további legalább 1 százalékos és a gázolaj 4 százalékos áremelkedését jósolja. A drágulás alapvető oka: a kereskedők attól tartanak, hogy az oroszországi olajszállító tankhajók ellen bejelentett ukrán támadások mérséklik a kínálatot a piacokon, és mértéktelenül felhajtják a hajó- és rakománybiztosítási díjakat. A kínai gazdasági gondokról érkező hírek viszont fékezik az olajár-növekedést.
Némiképpen hasonló a helyzet az uránium piacán is, ahol az Oroszországból láthatóan kiebrudalt Wagner katonai magánvállalat újabb keletű afrikai tervei, megjelenése (Nigerben a katonai puccs miatt) hatnak az árakra is. A Nigerben bányászott uránérc, noha csak a világtermelés 5 százalékát adja, a piacon a legjobbnak számít. Ez is közrejátszhat abban, hogy
egy hónap leforgása alatt az uránérc ára 30 százalékkal megugrott,
noha a kitermelő, a francia Orano vállalat a puccs miatt nem jelzett nagyobb termelés-visszaesést.
Az ukránok mindenre lőnek, ami mozog a Fekete-tengeren
Kijev a minap bejelentette, hogy a Fekete-tengeren bármely kereskedelmi hajót megtámadhat (törvényes célpontnak tekint), amely fekete-tengeri oroszországi kikötőkbe, Novorosszijszkba (a legnagyobb oroszországi kikötő), Anapába, Gelendzsikbe, Szocsiba, Tamanyba (műtrágya, ammónia), Tuapszéba tart, vagy onnan indul árukkal, kiváltképpen olajjal megrakodva. Ám Ukrajnának nincs számottevő fekete-tengeri hadiflottája. Az ukrán kikötőket, elsősorban a kulcsfontosságú Odesszát az oroszországi haditengerészet blokkolja. Így az ukrán támadások nagy része a nemzetközi vizeken Ukrajnával baráti zászló alatt működő kereskedelmi áruszállító vagy esetleg katonai „anyahajókról” indítható, legfeljebb 10 méter hosszú, robbanóanyaggal megrakott, távirányítású felszíni csónakokkal, drónokkal történhet. Andrij Rizsenko nyugállományú ukrán hadihajó-kapitány elmondta: ahhoz, hogy az oroszok fekete-tengeri flottáját megsemmisítsék, több száz kamikaze dróncsónakra volna szükség.
A világ olajtermelésének körülbelül 3 százaléka, napi 3 millió tonnányi olaj hagyja el a fekete-tengeri oroszországi olajkikötőket, elsősorban Novorosszijszkot, hogy a szankciók ellenére – vagy azokat részben megtartva – kőolajat szállítson Kínának, más ázsiai, távol-keleti államoknak – és talán Európának is. Novorosszijszk olajkikötőjében szivattyúzzák át a tankerekbe a Kazahsztánból érkező, a világpiacra szánt, napi mintegy 1,7 millió hordónyi (egy olajoshordó körülbelül 160 liter) kőolajat.
Legalább egy ilyen, olajszállító tankhajó elleni támadásról tudunk. Az ukrán tengeri drón a Kercsi-szoros térségében csapódott bele a Szig nevű orosz tankhajóba, amely Szíriába szállított olajat. Nem tudni, hogyan alakulnak a Fekete-tengeren mint lehetséges hadszíntéren a dolgok. A tengeren cirkáló NATO-hadihajók országai nem mutatnak nagy készséget, hogy fegyveres kíséretet adjanak az ukrán kikötőkből kifutó teherhajóknak.
A part menti államok, a török, grúz, bolgár, román vezetés, a haditengerészeti parancsnokok felmérték a lépésben rejlő kockázatot, Oroszország és a NATO közvetlen katonai összeütközésének a veszélyét. Hasonlóan nem hallani elköteleződést a Fekete-tengeren cirkáló, a nem földközi-tengeri államok – elsősorban az USA – tulajdonában lévő, az 1936-os montreux-i egyezmény értelmében korlátozott számú, korlátozott méretű és korlátozott időtartamot ott eltöltő hadihajóinak a parancsnokaitól. Kijev azt tervezi, hogy NATO-hadihajók kíséretében, konvojokkal szállítaná az árukat, elsősorban a szemes terményt a világpiacokra.
Az ukrán front az új Abházia?
Az ukrajnai–oroszországi katonai összecsapás várhatóan elhúzódik. Találgatnak, vajon Moszkva olyan újabb „befagyott konfliktussá” akarja-e átváltoztatni az úgynevezett különleges katonai műveletet, amilyen a Dnyeszter Menti Köztársaság, Abházia és Dél-Oszétia esetében fennáll.
Oroszország vezetőinek alapcélja nem változott: minden eszközzel meggátolni Ukrajna NATO-tagságát, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete eddigi legjelentősebbnek ígérkező keleti irányú további terjeszkedését.
Láthatóan a Nyugat is átáll a tartós konfliktus gondolatára. Nyugat-Európa egyik legjelentősebb légiereje, a nagy-britanniai – vélhetően az ukrajnai konfliktus erőforrás-lekötő, felemésztő hatására is – elhalasztja légi csapásmérő ereje gerincének, a 137 darab, atomfegyverek hordozására is alkalmas Eurofighter Typhoonnak a felváltását modernebb gépekkel.
A Typhoonok jóval az eredeti cseretervek határidejét meghaladva, a 2040-es évtizedbe nyúlóan maradhatnak szolgálatban. Egyébként a Nyugat egyik legjobb többcélú vadászgépéről van szó. A Typhoonok TWR-je (durván szólva az egytonnányi gépsúlyra jutó hajtóerő-mutatója) lényegesen jobb, mint a sztárolt amerikai F–22-es Raptoroké. A Typhoonok „Raptor-salátaként” megeszik őket ebédre – írja az indiai-kanadai The Eurasian Times.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.