Óriási változást hozhat a daganatos megbetegedések diagnosztikájában a Google és a Jenoptik Pentagonnal közös találmánya, amely elsősorban a patológusoknak segíthet a modernkori orvostudomány gerincét adó laboratóriumi vizsgálatokban. A háromszereplős alkalmi társulás létrehozott egy mesterséges intelligenciával működő mikroszkópot. Az évek óta tartó konzorciumban eddig 13 ilyen rendszert építettek.
A mesterséges intelligenciát használó eszközt kiterjesztett valósággal működő mikroszkópnak (ARM) nevezik. A technológia igencsak friss, így még nem használják betegek diagnosztizálására. A kutatásokban viszont ígéretes az eszköz, ami az illetékesek szerint a patológusoknak lehet hasznos másodvélemény megformálására. A patológiának ugyanis a diagnózis felállításában rendkívül fontos szerepe van. A tudományág rendszeresen használ laboratóriumi eszközöket, így mikroszkópot is.
Első blikkre az ARM nagyon hasonlít egy átlagos, középiskolai biológiaórán használatos mikroszkópra: a készülék bézs színű, nagy lencsével és hagyományos, üveg tárgylemezek vizsgálatára szolgáló tálcával rendelkezik. Az eszköz azonban egy mesterséges intelligenciát (MI) rejtő számítógéphez csatlakozik, amellyel
a rendszer képes valós időben körülhatárolni a mintában található daganatos sejteket,
amelyeket okuláron és monitoron is megmutat. Sőt, az MI a rákbetegség súlyosságát is jelzi.
Az eszköz az új szolgáltatással nagyban megkönnyítheti a patológia működését, amely amellett, hogy munkaerőhiánnyal küzd, egyre több mintát kap elemzésre.
A pontos szakmai munka a betegek létkérdése, így a munkamenet megkönnyítése érdekében a legtöbb egészségügyi szolgáltató digitalizálja az eredményeket. Ez a patológián problémába ütközik: egylemeznyi minta eredményének digitalizálása ugyanis több mint egy gigabájt tárhelyet igényelhet. Tehát a folyamathoz szükséges infrastruktúra megteremtése és fenntartása költséges.
Habár az ARM 90-100 ezer dollárba kerül, a vele készített képernyőképek tárolása már sokkal olcsóbb, azaz segítheti a kórházak digitalizációs folyamatait.
Niels Olson, a Pentagon Defense Innovation Unit (DIU) orvosigazgatója a CNBC-nek kifejtette, hogy
az ARM a patológusok második védelmi vonala lehet, azaz semmiképpen sem helyettesíti az orvosokat.
Az eszközt elsősorban a kisebb laboroknak és a rezidens patológusoknak szánják.
A DIU feladata, hogy csúcstechnológiát szerezzen a hadseregnek a versenyszférától, vagy vele karöltve fejlessze. Ez magyarázza, hogy a rendszer az egység vezényletével készült: a szervezet a hardver megépítésére a Jenoptik optikai technológiával foglalkozó vállalatot, a szoftver kidolgozására pedig a Google-t választotta.
Aashima Gupta, a Google Cloud felelős globális igazgatója elmondta, hogy a projektben négy MI-algoritmust fejlesztettek, amelyek egyenként azonosítják a mellrákot, a méhnyakrákot, a prosztatarákot és a mitózist. Az algoritmusokat a DIU titkosított adatokkal tanította be. A hardver és a szoftver elkészülte után pedig az egység megkezdte az ARM hatékonyságának tesztelését.
A szervezet 2022 őszén a Journal of Pathology Informatics című folyóiratban publikált tanulmányában megállapította, hogy a mellrák észlelésére kifejlesztett MI-algoritmus összességében meglehetősen jól teljesített. Fontos azonban megjegyezni, hogy a rendszer a nyirokcsomókban található mellrákos áttétek felismerésekor sejttípusoktól függően más-más sikerességi mutatóval rendelkezik.
A prosztatarákkal, a mitózissal és a méhnyakrákkal kapcsolatos algoritmusok független értékelésével még nem végzett a DIU.
A technológia „rendkívüli előnnyel, de még rengeteg kockázattal is jár” – vélekedett David Jin, a Pentagon munkatársa és a tanulmány szerzője. Jin szerint tömérdek szigorú tesztelés után
az AMR megváltoztathatja a rákdiagnosztikát.
A három szereplő megállapodásai lehetővé teszik a technológia katonai és kereskedelmi forgalmazását. A Pentagon egysége azon dolgozik, hogy az ARM-ot őszre az Egyesült Államok összes kormányzati felhasználójának elérhetővé tegye.
A daganatos sejtek azonosításában néhány hónapja is történt egy nagyobb előrelépés, amikor az Oxfordi Egyetem bejelentette a vonatkozó innovációját.
Mivel a magyarok a daganatos betegségektől rettegnek a legjobban, érdemes kihasználni a megelőzési és kezelési lehetőségeket. A Pécsi Tudományegyetemen már az örökletes rákszindrómát is szűrik, a pácienseket pedig gondozzák és oktatják is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.