A hagyományoknak megfelelően a miniszterelnök felszólalásával kezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Orbán Viktor a hétfői beszédében kitért Ukrajna nemzetközi, illetve Magyarországgal kapcsolatos helyzetére is, megjegyezve, hogy „évek óta sanyargatják az iskolákat, hogy ha nem lesznek ukrán intézmények, bezárják őket. A magyar kormány minden nemzetközi fórumon harcol a magyar gyerekek jogaiért, és semmilyen kérdésben nem ad támogatást az ukrán államnak, amíg vissza nem állítja a korábbi törvényeket.” Ennek apropóján megvizsgáltuk, hol tart északkeleti szomszédunk közeledése az Európai Unióhoz.
Ukrajna gazdasági és politikai integrációján a 2017 óta érvényben lévő együttműködési megállapodás értelmében dogoznak. Az Európai Tanács minden évben értékeli a bővítési és stabilizálási folyamatokat, amelyek fő területe ugyan a Nyugat-Balkán és Törökország előrehaladása, ám 2022. december 13-án először Ukrajna is bekerült a következtetésekbe. Ezt megelőzték a tavalyi év mérföldkövei:
Ezen lépésekhez nyilván hozzájárult az orosz–ukrán háború, hiszen még az Európai Parlament is megjegyezte:
Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja (...) szintén elindította a nyugat-balkáni tagjelölt és potenciális tagjelölt országok uniós integrációs folyamatának felgyorsításáról szóló vitát.
Ezzel a lendülettel Ukrajna szeptember 30-án a NATO-ba is kérte felvételét.
A felgyorsult események sorában az következett, hogy szeptember 20-án az Európai Bizottság elfogadta az Ukrajna számára kidolgozott EU-csatlakozási stratégiát, ami a következő pilléreken nyugszik:
Az utóbbitól azonban messze vagyunk még, Ukrajna gyakorlatilag a csatlakozási folyamat első, legfeljebb a második szakaszánál tart a négyből, azaz egyelőre csak felmérik az EU-s jogszabályok és normák vonatkozásában, ez az elemzés pedig évekig is eltarthat.
A teljes csatlakozási folyamat időbeli távlatait érzékelteti, hogy Magyarország 1994. április 1-jén nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, decemberben lett tagjelölt, viszont csak 2004. május 1-jén csatlakozhatott az EU-hoz, azaz egy kerek évtized telt el a végpontok között.
A legutóbb belépő Horvátország sem volt sokkal gyorsabb: déli szomszédaink 2004-ben lettek tagjelöltek és 2013-ban csatlakoztak ténylegesen.
A nagy kérdésre, hogy mennyi pénzhez juthatna Ukrajna az EU-csatlakozással, nehezen lehet pontos választ adni. Információnk szerint az idehaza az EU-s források felhasználásáért felelős Területfejlesztési Minisztériumban sem készült ilyen, Ukrajna potenciális csatlakozásának anyagi vonzatait felmérő számítás, annyira összetett a téma.
A Bóka János vezetésével felállt új, Európai Uniós Ügyek Minisztériuma érdeklődésünkre az alábbiakat felelte:
Az EU-tagságról beszélni a mostani háborús időkben értelmetlen, sokkal sürgetőbb kérdés az, hogy legyen vége a háborúnak, legyen mielőbbi tűzszünet és béke. Brüsszelnek is a béke rendezésével kellene foglalkoznia, mert ez a háború és az elhibázott szankciók Európát is tönkreteszik. Brüsszelben a háborúpárti álláspont uralkodik, háborúba akarják rángatni Európát és Magyarországot is.
A számokat tekintve egyelőre annyi bizonyos, hogy 2023-ban az EU 1,5-1,7 milliárd eurót (587,5-666,3 milliárd forintot) adott a háború utáni újjáépítésre, és miként a csatlakozási kritériumokból is kitűnik, szándéka a további pénzügyi támogatás. Általánosságban elmondható az is, hogy az EU-nak számos pénzügyi eszköze van, amelyeket a csatlakozni kívánó országok támogatására felhasználhat, és Ukrajna jelentős összegekre számíthatna mindenhonnan.
A konkrét összegek, amelyeket egy ország kap, a csatlakozási tárgyalásokon alakulnak ki. A mértéket befolyásolja az ország gazdasági fejlettségi szintje, szociális és környezetvédelmi helyzete, valamint a csatlakozási folyamatban elért előrehaladás.
A fő irányelv, hogy a kisebb GDP-t produkáló, szegényebb és fejletlenebb országok kapják a nagyobb összegeket, a nagyobb és prosperáló tagállamok a kevesebbet.
Ebből adódnak az alábbi grafikán látható egyenlőtlenségek, amelyekből kitűnik, hogy Németország a legnagyobb nettó befizető, mi pedig a skála másik vége felé állunk, azonban jelentős összegeket tart vissza az Európai Bizottság, Orbán Viktor beszéde alapján úgy 3 milliárd eurónyit (1,2 ezermilliárd forintnyit).
Ettől persze még Magyarország 2024-es költségvetésében is szerepel EU-s fejezet, kivált, mert 2024. július 1-jétől hazánk tölti majd be az Európai Unió Tanácsának a soros féléves elnökségét. Úgy számoltak az illetékesek, hogy az Európai Unióval kapcsolatos tevékenységek kiadási oldalán 4334 milliárd forint, a bevételin 3021 milliárd forint szerepel, az EU-költségvetési hozzájárulásunk pedig 692,5 milliárd forint. Ehhez jön még, hogy ugyan a magyar költségvetés forintban dolgozik, az EU-val viszont euróban kell elszámolni, ezért többek között az árfolyamkockázatok miatt is létezik egy 690 millió forintos tartalék.
A nettó egyenleg szerint 2024-ben az EU-s pénzforgalmat tekintve 2367,5 milliárd forintos pluszban zárunk majd, ez a GDP 2,7 százaléka.
Egyébként tavaly június 21-én, a tagjelöltstátusz megadása előtt közvetlenül Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt. A megbeszélésen Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról, valamint a magyar–ukrán együttműködés egyéb területeiről volt szó. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja a EU-tagjelölti státuszt, és mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat a tényleges csatlakozása előtt is.
Csakhogy december 13-án éppen az EU-s csatlakozási tárgyalások feltételeként Ukrajna elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényét. Ez viszont ellentétes szellemiségű, hiszen
a harmonizáció nem járhat a kisebbségekre vonatkozó jogi garanciák elvonásával, márpedig a 2022-es frissítés mit sem javított a 2017-es és 2019-es korlátozások okozta helyzeten, amelyek értelmében gyakorlatilag tilos a kisebbségek saját nyelvének és szimbólumainak a használata.
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma kérdéseinkre adott válaszában ki is jelentette: „A magyar kormány álláspontja, hogy Ukrajna EU-tagságát akkor támogatja, ha Ukrajna visszaállítja azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait. Magyarország olyan megoldásban érdekelt, amely nemcsak az oktatási, hanem a nyelvi és kisebbségi törvény hatálya alá tartozó kérdéseket is a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően, a 2015-öt megelőző állapot szerint szabályozza, érdemi konzultációt folytatva a kárpátaljai magyar kisebbség érdekképviseleti szervezeteivel.”
A kisebbségi törvények ellen amúgy nemcsak Magyarország, hanem az összes érintett kisebbség anyaországa tiltakozott, és mivel az EU-csatlakozáshoz az aktuális tagállamok mindegyikének jóváhagyása kell, megállapíthatjuk, hogy Ukrajna egyelőre nagyon messze van az Európai Uniótól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.