Huszonkét éve kiderült, hogy a legerősebb gazdaságot is érheti akkora terrortámadás, amelybe az egész világ beleremeg. Az Egyesült Államok akkoriban hegemón, azaz politikai és gazdasági téren is meghatározó szereplő volt, mégsem tudta megakadályozni, hogy elkövessék az addigi legnagyobb terrortámadást a saját területén.
Az al-Kaida terrorszervezet 19 tagja Oszáma bin Láden vezetésével egyszerre több repülőgépet eltérített, hogy azokat amerikai célpontokba vezessék, és ezzel romba döntsék az Egyesült Államok gazdasági és politikai egyeduralkodását a világon. A kapitalista világkereskedelem szimbólumába, a New York-i World Trade Center ikertornyaiba két, a Pentagon épületébe pedig egy utasszállító repülőgép csapódott. Egy negyediket vélhetően a Fehér Házba vezették volna bele a terroristák, de az utasok hős fellépésének köszönhetően a gép végül egy pennsylvaniai mezőbe csapódott. A repülők fedélzetén mindenki meghalt, a célpontoknál pedig ott tartózkodók és a mentési munkálatokban részt vevők vesztették életüket. Összesen csaknem 3 ezren elhunytak az összehangolt támadássorozatban, és még ennél is többen az egészségügyi, valamint társadalmi következményekben. Ez volt a legnagyobb modernkori terrorcselekmény amerikai földön.
A kezdeti hatás óriási volt. A történtek a világgazdaságra és a mindennapi életre is rányomták a bélyegüket. A tőkepiacok azonnal zuhanni kezdtek, és napok múlva összesen átlagosan tizedével csökkentek a vezető indexek. Több tőzsdét napokra bezártak a pánik miatt, míg sok kereskedelmi, bróker- és más pénzügyi szolgáltatócég azért nem működött, mert az irodáik megsemmisültek.
A gazdaság szinte minden szektora sérült.
Csaknem 18 ezer kisvállalkozás semmisült meg a támadásban, vagy szűnt meg annak következtében, hogy a fogyasztói bizalmi indexek többéves mélypontra süllyedtek.
A Dow Jones a merénylet utáni első kereskedési napján 7,1 százalékot esett, ami akkor rekordot jelentett. Az arany ára unciánként 215,50 dollárról 287 dollárra ugrott, ami a pánik elmúltával néhány nap alatt visszaállt a korábbi szintre. A tőzsdék körülbelül egy hétre leálltak, a piaci káosz miatt a NYSE és a Nasdaq szeptember 11–17. közt zárva tartott.
Az eseményeket a legjobban a légitársaságok és a biztosítócégek szenvedték meg. Meredek visszaesés sújtotta az utazási, a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatás és a pénzügyi szolgáltatások szektorait is.
A terrortámadás miatti biztosítási kár 40 milliárd dollárra rúgott, ami érzékenyen érintette a szektort. Azóta elfogadták a terrorizmuskockázati biztosításról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kormányzat és a biztosítók egymás közt megosszák az ilyen cselekmények miatti károk viselését.
A légi közlekedésben brutális visszaesés történt. Míg 2001 augusztusában az utazások száma rekordot döntött, addig a terrortámadás után egészen 2005 júliusáig kellett várni arra, hogy az utasforgalom újra hasonló szintre emelkedjen. A félelem és a megerősített biztonsági intézkedések számos légitársaság csődjét okozták.
Mivel ideiglenesen leállították a határidős árukereskedést, a nemzetközi légi forgalmat, valamint a romlandó áruk határokon átnyúló importját, a mezőgazdasági szektort tetemes pénzügyi veszteség sújtotta rövid ideig.
Habár a történtek az amerikai emlékezetben mind a mai napig meghatározó traumaként élnek, és a repülésbiztonsági intézkedések azóta is sokkal szigorúbbak, a gazdaság meglepően hamar kilábalt a terrortámadás okozta rémületből. A bruttó hazai termék az utolsó negyedévben 2,7 százalékkal nőtt, az egész évre tekintve pedig 1 százalékkal meghaladta az előző évit, köszönhetően a nagymértékű kormányzati támogatásoknak.
A Dow Jones, a Nasdaq és az S&P néhány hét alatt korrigált a részvénypiaci sokk után. Összességében a világ legerősebb gazdasága hamar kilábalt a károkból. Mivel a visszaesések főként Manhattanben, Washingtonban és Virginiában érték Amerikát, az ország más területe kevésbé érezte meg a terrortámadás utózöngéit.
Tehát az al-Kaida nem érte el célját.
Néhány közgazdász szerint azonban több jelenlegi gazdasági probléma is a 2001. szeptember 11-i terrortámadásból ered. Amerika erre hivatkozva indította meg az iraki és az afganisztáni háborút, amelyek óriási pénzügyi szivattyúvá váltak. Az Egyesült Államok azóta is rendkívül sokat költ a fokozott biztonsági és hírszerzési tevékenységekre, továbbá a terrorizmus elleni harcra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.