Kereskedelmi háborút robbanthat ki az EU és Kína között a villanyautók ügye

A kínai kormányzat és az autóipar vezetői is élesen bírálták az Európai Bizottság kínai elektromos járműgyártókkal szemben elindított szubvencióellenes vizsgálatát. Protekcionistának minősítették a lépést, ami negatívan hathat a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra. Megfigyelők szerint a vizsgálat kereskedelmi háborúba torkollhat a világ második legnagyobb gazdasága és az Európai Unió között.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke szerdai évértékelőjében jelentette be a vizsgálatot. „A globális piacokat mostanra elárasztották az olyan olcsó elektromos autók (EV), amelyek árát a kínai kormány hatalmas állami támogatásokkal mesterségesen alacsonyan tartja ” – mondta az Európai Parlamentben tartott éves beszédében. Ez komoly nyomást helyezett az uniós autógyártókra, akik egyre nehezebben tudnak versenyezni az olcsóbb, fogyasztóbarátabb modellek kifejlesztésében, és már a saját piacukron is elkezdtek teret veszíteni.

Jöhetnek a büntetővámok?

A vizsgálat eredménye a büntetőtarifák kivetése lehet, amire Peking és a kínai autóipar hasonlóképpen válaszol majd. Utóbbinak a képviselői szerint 

– írta WeChat-fiókján közzétett kommentárjában Kuj Tong-su, a személyautó-gyártók szövetségének főtitkára. Úgy véli, az EU-nak objektíven kellene szemlélnie a kínai elektromos járműipar fejlődését, ahelyett, hogy önkényesen egyoldalú gazdasági és kereskedelmi eszközöket alkalmazna a kínai elektromos járműipari termékek fejlesztésének korlátozására vagy a működési költségek növelésére Európában. 

Kína EV-exportja nem a hatalmas állami támogatások, hanem az erős belföldi piaci versenyből fakadó, rendkívül versenyképes kínai ipari beszállítói lánc miatt növekszik – ismertette Kuj Tong-su véleményét a CNBC.

A pekingi kereskedelmi minisztérium közleménye szerint pedig a vizsgálat „színtisztán protekcionista lépés, amely komoly fennakadásokat és torzulásokat okoz a globális autóiparban és ellátási láncban, az EU-ét is beleértve”. Megerősítik, hogy Kína fokozott figyelemmel követi az EU protekcionista trendjét és döntéseit, és határozottan védeni fogja a kínai vállalatok törvényes jogait és érdekeit.

Komoly károkat okozhatnak az európai iparnak a kínai ellenlépések

Az Eurasia Group elemzői is arra figyelmeztettek, hogy ha Brüsszel a vizsgálat eredményeképpen büntetőtarifákkal sújtja a kínai EV-ket, akkor Peking olyan ellenlépésekkel reagál, amelyek komoly károkat okoznak az európai iparnak.

Más elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a vizsgálat lassíthatja a kínai akkumulátor-beszállítók kapacitásának bővítését, bár ez komoly kockázatot nem jelenthet a kínai EV-gyártók számára, mert más növekvő piacok, például Délkelet-Ázsia felé fordulhatnak. 

Árthat azonban a megítélésüknek, mivel külföldön terjeszkednek, részben azért, mert a lassuló hazai kereslet otthon már túltermeléshez vezetett – emlékeztetett ügyfeleinek küldött jegyzetében a Bernstein.

Esésnek indult a kínai autógyártók részvényárfolyama 

Az aggodalom a tőzsdén is megmutatkozott, a nagy kínai gyártók közül a BYD részvényeinek árfolyama majdnem három százalékkal esett csütörtökön, a Geely 0,6, a Nio két százalékkal gyengült a hongkongi kereskedésben. 

A sanghaji tőzsdén az állami tulajdonban lévő SAIC részvényeinek árfolyama 3,4 százalékkal, Sencsenben a Debrecenben építkező CATL akkumulátorgyártóé több mint egy százalékkal esett. A vállalatok közül egyik sem kommentálta az uniós vizsgálat bejelentését a Bloombergnek. A hírügynökség fontosnak tartotta kiemelni, hogy 

Az uniós tisztviselők szerint a kínai EV-gyártók árban mintegy 20 százalékkal kínálnak alá a helyi gyártású modelleknek az európai piacon, ami nyomást gyakorol az európai autógyártókra, hogy olcsóbban gyártsák a saját elektromos járműveiket.  Kuj Tong-su viszont állítja, hogy az Európába exportált járművek ára általában majdnem duplája a hazainak.

Elárasztják a kínai EV-k az európai piacot

A Bizottság szerint Kína részesedése az Európában értékesített elektromos járművekből nyolc százalékra emelkedett, és 2025-re elérheti a 15 százalékot. Tavaly az összes exportált elektromos autó 35 százaléka Kínából származott, ami 10 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest az amerikai Center for Strategic and Internal Studies (CSIS) szerint.

A CSIS adatai alapján ugyanakkor a legnagyobb „kínai” exportőr az amerikai Tesla, amely a Kínából származó globális EV-export 40,25 százalékát tette ki 2023 januárja és áprilisa között, szemben a 2022-es 36,5 százalékkal.

A kínai reakciókkal ellentétben az európaiak pozitívan fogadták a brüsszeli döntést. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter üdvözölte a lépést, mondván, hogy „ha a kínai állami támogatások nem felelnek meg a nemzetközi kereskedelem szabályainak, Európának képesnek kell lennie válaszlépésekre, hogy versenyképes maradjon és megvédje gazdasági érdekeit”.

Matteo Salvini olasz közlekedési miniszter emlékeztetett, hogy pártja, a Liga „évek óta figyelmeztet a kockázatokra, de Európa csak most ébred fel: mással foglalkozott, inkompetens vagy cinkos?” 

A VDA német autóipari szövetség pedig azt hangsúlyozta, hogy „elkötelezett a szabad, tisztességes és szabályokon alapuló kereskedelem mellett, mind az export, mind a harmadik országokból származó import esetében. Figyelembe kell venni a közösségi érdeket, de tekintettel kell lenni a Kínából érkező esetleges reakciókra is” – írják, hangsúlyozva az arányosság elvének szem előtt tartását is.