Politikai fordulatot hozhat a szlovák előrehozott választás
Szlovákia ősszel előrehozott parlamenti választást tart. Az országban óriási a politikai turbulencia, főleg 2018 óta, amikor meggyilkolták Ján Kuciak tényfeltáró újságírót és jegyesét. Ez az akkori miniszterelnök, Robert Fico bukásához vezetett. Az államnak azóta négy kormányfője volt, jelenleg egy magyar származású politikus ügyvezető miniszterelnökként látja el a legfőbb irányítói feladatokat.
Fotó: Martin Divisek / MTI
Melyek a legfontosabb pártok Szlovákiában?
Robert Fico az Irány – Szlovák Szociáldemokrácia pártját (Smer-SD) 1999-ben alapította. A balközép pártnak jelenleg 26 helye van a parlamentben.
A liberális Progresszív Szlovákia (PS) a második legerősebb párt 15 százalékkal, négy éve nem jutott be a parlamentbe. Vezetője Michal Simecka, aki az Európai Parlament egyik alelnöke.
A baloldali Hang – Szociáldemokrácia (Hlas-SD) a második helyezettet szorosan, 14 százalékkal követi. A pártot Peter Pellegrini volt szlovák miniszterelnök és az Irány – Szociáldemokráciából kilépett politikusok három éve alapították.
Egyszerű Emberek és Független Személyiségek pártja (OL’aNO). A keresztény-konzervatív párt vezetője Igor Matovic. Jelenleg 53 mandátuma van a parlamentben.
A szeptember 30-án esedékes parlamenti választás előtt a közvélemény-kutatások szerint Fico pártja, a Smer vezet 21 százalékkal.
Az 5,4 millió lakosságszámú ország politikai palettája meglehetősen töredezett.
A választás meghatározhatja az ország Ukrajnához való hozzáállását. Jelenleg a nyugati orientáció dominál. Szlovákia volt az első ország, amely harci repülőket adott a megtámadott országnak. A jelenleg befutónak esélyes Fico viszont oroszpárti. A politikus szerint
az orosz–ukrán háború 2014-ben kezdődött, amikor ukrajnai fasiszták orosz nemzetiségű civileket gyilkoltak.
A volt kormányfő egyik választási ígérete, hogy azonnal leállítja Ukrajna katonai segélyezését, mivel szerinte az
az eredmények nélküli gyilkolás nyilvánvaló támogatása.
A politikus ezenkívül ellenzi a megtámadott állam felvételét a NATO-ba, és szót emelt az Oroszország elleni uniós szankciók ellen. Sőt, a volt kormányfő szerdán bejelentette, hogy hatalomra kerülése esetén határellenőrzést vezetne be a szlovák–magyar határon.
Hihetetlen nagy visszatérés lenne, ha Fico újból megszerezné az állam vezetését a választáson. A politikus 2012 és 2018 között már betöltötte a pozíciót. Bukását a Ján Kuciak újságíró és jegyese meggyilkolása utáni kormányellenes tüntetések okozták. Ráadásul tavaly vádat emeltek ellene és a volt belügyminisztere ellen is szervezett bűnözésben elkövetett korrupció miatt – írja az Euractiv.
Fico nem zárta ki, hogy a választás után koalíciós megállapodást köt a szélsőjobboldali Köztársaság párttal, amely 8 százalékkal a negyedik helyen áll.
Jelenleg Ukrajna-párti erő vezeti az országot, amely a 2020-as választáson szerezte meg a többséget. Idén azért tartanak előrehozott választást, mert tavaly a koalíciós feszültségek következtében a kormányfő elvesztette a parlament többségének bizalmát. Azóta Ódor Lajos, a szlovák jegybank magyar származású volt alelnöke ügyvezető miniszterelnökként vezeti az országot.
A választási paletta töredezettsége és a magyarok viszonylag magas lélekszáma miatt kulcsfontosságú lehet a magyar nemzetiségűek mozgósítása. Magyar szempontból ez azért is fontos, mert vélhetően három éve azért nem került be képviselőjük a parlamentbe, mert alacsony volt a részvételi arány az akkori választáson.
Exminiszterelnök vert exbelügyminisztert Pozsonyban, a rendőrség választotta szét őket – videóBukott politikusok verekedtek össze egy ellenzéki konferencián Szlovákiában. Robert Fico egykori szlovák miniszterelnök pártja tartott konferenciát Pozsonyban, amikor a legutóbb leváltott kormányfő, Igor Matovic megjelent, és megzavarta az eseményt. Matovicot megtámadta az egykori belügyminiszter, Robert Kalinák, és ekkor tört ki a verekedés. |
A Globsec agytröszt kutatása szerint a válaszadóknak csak 40 százaléka hiszi azt, hogy az orosz–ukrán háború elindításáért Oroszország a felelős. Oroszországot sokan a szlávok védelmezőjének tartják a németekkel és a magyarokkal szemben.
Grigorij Meseznikov politikai elemző szerint a lakosságban erősen él a nosztalgia a kommunizmus iránt, ami táptalajt ad az orosz dezinformációk terjesztésének. Daniel Milo, a belügyminisztérium hibrid támadások elleni központjának a vezetője pedig arról tájékoztatta az Euractivot, hogy a felmérésük szerint az oroszok ellenőrizte Telegram közösségi portál szlovák nyelvű tartalmának ötöde oroszról van fordítva, túlnyomó többsége pedig orosz propaganda.
Hogyan választják a parlamentet a szlovákok?
A 2023. szeptember 30-i parlamenti választás a kilencedik lesz az ország történetében. A választás egyfordulós és arányos, az emberek pártlistákra voksolhatnak. A választás nem csak ebben tér el a magyar rendszertől. A szlovák választók rangsorolják a listák jelöltjeit. Egy listát kell kiválasztani, és azon maximálisan négy nevet megjelölni, a listák belső szerkezete és a listák közti hierarchia is így alakul ki. A bejutási küszöb attól függ, hogy a párt önállóan vagy koalícióban állított listát. Első esetben 5 százalék, két vagy három pártból álló pártszövetségek esetében pedig 7 százalék elérése kell a parlamentbe jutáshoz. Összesen 150 mandátumot osztanak szét.
SzlovákiaCsehszlovákia 1993-ban bomlott fel, Szlovákia és Csehország akkor függetlenedett egymástól, és azóta is parlamenti köztársaságok. Szlovákia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és lépett be az Európai Unióba, 2007 vége óta a schengeni rendszer tagja, 2009-től pedig a hivatalos fizetőeszköze az euró. A 49 ezer négyzetkilométeren elterülő, 5,5 millió fős ország legnagyobb városa és fővárosa Pozsony. Az ország a Visegrádi Együttműködés tagja. Szlováki az exportja és az importja 80 százalékát uniós tagországokkal folytatja. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.