Szorul a hurok az olasz gazdaságpolitika nyakán

Az olasz pénzügyminisztérium szerdán mutatja be a jövő évi főbb gazdasági célokat, amelyek a költségvetés keretét adják. Sajtóinformációk szerint a kormány arra számít, hogy az idei és a jövő évi hiány is meghaladja a korábban előirányzottakat. Idén 4,5 helyett 5,5 százalék hiány várható. Még áprilisban, a bruttó hazai termékhez képest 3,7 százalékos hiánycélt szabtak jövőre. Ezt a héten 4,1-4,3 százalékra emelhetik.

Giorgia Meloni miniszterelnöknek egyre nehezebb dolga van a gazdaságpolitikában: a költségvetésben egyensúlyoznia kell az egy évvel ezelőtti választási ígéretei és a növekvő hiány között. A feladatot nehezítik a gyengülő növekedési kilátások és azok a zöld-lakásfelújításokra adható pénzügyi ösztönzők, amelyeket még a korábbi kormány vezetett be, de továbbra is terhelik az államháztartást. Tehát Meloninak sokkal kisebb a mozgástere, mint egy éve, amikor az első költségvetésében megemelte a hiánycélokat.

A Reuters információi szerint két uniós jegybankelnök is aggódik az olasz államháztartás miatt.

Az olasz kormány mely lépései nem tetszenek a gazdasági szereplőknek?

Meloni kormánya többször kritizálta az Európai Központi Bankot a kamatemelései miatt, majd egyetlen uniós vezetésként ellenezte az európai stabilitási mechanizmusnak (ESM) nevezett alap reformját. A jobboldali kormánykoalíció attól tart, hogy a javasolt változtatások miatt át kell strukturálnia az adósságát.

A kormány egyik legfrissebb vitatott intézkedése a banki nyereségre kivetett különadó. Habár azóta a pánik megszűnt, a bizonytalanság megmaradt.

Napokkal a bankadó után a kormányzó Olasz Testvérek párt egy olyan elképzelést terjesztett elő, amely lehetővé tenné az adósoknak, hogy a hátralékaiknak csak egy részét fizessék ki. A terv gyakorlatilag nyereségplafont állított volna a bankoktól rossz adósságokat felvásárló behajtóknak. Meloni később azt mondta, hogy nincs napirenden intézkedés a nem teljesítő hitelekkel kapcsolatban. Mivel azonban a pártja javaslata még mindig a parlament előtt van, a gazdasági szereplőket továbbra is bizonytalanság övezi a témában.

A pénzintézetek azért is panaszkodnak, mert az állam a lakossági kötvényeivel elszipkázza a befektetőket a bankbetétek és a pénzügyi befektetések piacáról. A légitársaságokat pedig az az intézkedés akasztotta ki, hogy felső határt állítottak az árszabásuknak. A kormány végül visszakozott.