A BRICS országok beltengerévé válik jövőre a Perzsa-öböl

Jövő év január 1-jén hat új tagot vesz fel a BRICS, ezzel teljesül Kína vágya, hiszen különösen Peking szorgalmazta, hogy a blokk nagyobb globális súlyt kapjon. Kína mellett eddig Brazília, Oroszország, India és Dél-Afrika volt tagja az alternatív szövetségnek, amelyet olykor a „globális Dél” első számú stratégiai érdekképviseletének is tekintenek. Az esedékes bővítéssel most Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is szabad utat kapott a belépéshez.

Valószínű, hogy a több tucat csatlakozni kívánó ország közül – gazdasági és politikai súlyuk mellett – a geográfiai szempontokat is elemezték, mikor eldöntötték, hogy mely országokkal folytassák a bővítést a közeljövőben. Mint ismert, a partnerséget eredetileg négy ország alapította, Dél-Afrika csupán később csatlakozott, ezzel többesszámba téve az angolul az építkezéshez szükséges téglára hajazó BRIC megnevezést.

Beltengerré válik a Perzsa-öböl

így a globális olaj- és gázkereskedelem legjelentősebb útvonala, amelynek a védelméért idáig az Egyesült Államok kezeskedett, javarészt a bővülő szövetség ellenőrzése alá kerül.

Sőt, az Atlanti- és az Indiai-óceán közötti átjárást lehetővé tévő Vörös-tenger és az annak északi irányból történő megközelítését szolgáló Szuezi-csatorna fölött Egyiptom és Szaúd-Arábia révén szintén ez az együttműködési fórum jut többségi kontrollhoz.

Argentína belépésével pedig Dél-Amerika nagyobb része immár szintén a BRICS+6 felségterületévé válik.

Közelebbről megvizsgálva az is kiderül, hogy a kibővített blokk abszolút energiahatalommá is válik. Egyszerre három öböl menti állam bekapcsolódásával a szövetség a globális olaj- és gázellátás kulcsszereplőjévé lép elő. A világ tíz legnagyobb olajtermelő országa közül hat a jövőben a BRICS tagja lesz, miközben az egyéb nyersanyagok kitermelésében szintén főszerepet játszanak a régi és új tagországok. Elég itt csak Oroszországra, Kínára, a lítiumtermelésben erős Argentínára gondolni.

Brazíliával, Indiával, Kínával, Oroszországgal és Argentínával a legfontosabb gabonatermesztő országok közül is öten ebben a csapatban játszanak majd. Eközben Peking szinte egymaga irányítja a kobalt, a lítium és a ritkaföldfémek globális ellátási láncát.

Végül, de nem utolsósorban az új tagok – bár sok szempontból meglehetősen heterogének – az vitathatatlan, hogy mindannyian óriási gazdasági potenciállal rendelkeznek.

A tagok többsége nem a nyugati hegemónia ellenszerét látja a partnerségben

A BRICS+6 azonban egy rendkívül laza együttműködést jelent, ezért kérdés, hogyan tudják majd ezt a potenciált kihasználni.

Ezzel kapcsolatban az Oeconomus elemzése a minap arra jutott, hogy a jövőben a tagállamok nagy része a BRICS-et a Nyugattal fennálló politikai és gazdasági kapcsolataik kiegészítésére és kiegyensúlyozására használja. Tehát Kína kisebbségben marad a törekvésével, hogy a fórumot a nyugati hegemóniával szemben való markáns fellépés platformjává fejlessze.

Ettől függetlenül a BRICS kibővítését a Nyugatnak komolyan kell vennie, mert önmagában az a tény, hogy érdemben felmerült egy új közös deviza bevezetésének a lehetősége, amely a dollár versenytársává válhatna, jelzi a szövetség súlyát. Hiszen arról a dollárról van szó, amelyben jelenleg a globális, határokon átnyúló kereskedelem 85 százalékát bonyolítják le – írta a Global Construction Review portálon Graham Harle, a Gleeds Worldwide globális vezető ingatlan- és építési tanácsadó cég vezérigazgatója.

A közös deviza bevezetésével ugyanis Harle szerint a BRICS szilárd kereskedelmi egységgé válna, és 

Bár a cégvezér szerint a jelen gazdasági helyzetben a lépés nem aktuális, ám csupán a Nyugat arroganciáját és tudatlanságát árulná el, ha félvállról venné ennek a számára aggasztó fejleménynek az esetleges bekövetkezését.