A jom kippuri háború óta nem látott mértékben fenyegetik az izraeli gazdaságot a harcok

Izraelben a költségvetési hiány már most is hónapról hónapra növekszik, a befektetők pedig a hét végén kirobbant háború előtt is ódzkodtak az izraeli piacoktól. A Moody’s még áprilisban pozitívról stabilra csökkentette az ország hitelminősítési kilátását, júliusban pedig kockázatokra figyelmeztetett a gazdaság kapcsán. Jövő héten pedig újra értékelik a helyzetet, s ha leminősítik Izraelt, azzal megdrágítanák a háborús konfliktus finanszírozásához szükséges hitelek felvételét.

A Globes emlékeztet, hogy a korábbi katonai műveletek során Izrael hitelminősítése sértetlen maradt, és a sékel stabil volt. Az évek során a befektetők megtanulták, hogy ne izguljanak túlzottan a zsidó állam biztonsági helyzete miatt, amely nem volt akadálya a gazdaság prosperálásának. Most viszont Izrael gazdasági ciklusa a prosperitás időszakából a stagnálás időszakába váltott: a második negyedévben a GDP 3,1 százalékkal nőtt éves szinten.

Az OECD szerint idén csak 2,9 százalékkal bővül a gazdaság, a tavalyi 6,5 százalék és a 2021-es 8,6 százalék után. Csökkent a magánfogyasztás, így az adóbevételek is zsugorodtak. A háborús költségekről és károkról még nem készült becslés. Tavaly augusztusban a gázai palesztin csoportok és Izrael között kitört kisebb, pár napos konfliktus során a zsidó állam 147 légicsapást mért a gázai övezetre, míg a palesztinok 1100 rakétát lőttek ki az országra. 

A mostani harcok azonban jóval hosszabb ideig fognak tartani, így a költségek is magasabbak lesznek. A második libanoni háború (más néven 34 napos háború) 2006-ban az izraeli GDP fél százalékát emésztette fel. Most azonban kérdéses, hogy a lassuló gazdaság és a belpolitikai megosztottság árnyékában milyen gyorsan regenerálódik a gazdaság a konfliktus lezárása után. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a jom kippuri háború óta nem történt ilyen meglepetésszerű, nagyszabású támadás a zsidó állam ellen.

Ebből kifolyólag a pusztítás is jóval nagyobb lehet. Például a harcokban érintett askelóni régióból származik az izraeli ipari termelés mintegy 18 százaléka, bár a károk mértéke még nem ismert. Ráadásul az amerikai segélyek is késve érkezhetnek: a múlt héten ugyanis megbuktatták a képviselőház elnökét, Kevin McCarthyt, így megbénulhat az amerikai törvényhozás. A kormányzat finanszírozására is csak november közepéig adott pénzt a kongresszus, s a keretből Ukrajna támogatása kimaradt.