Izrael lerohanja Gázát – és utána mi lesz?
Az izraeli háború kitörése óta tudni, hogy Izrael határozott szándéka bevonulni Gázába és kiirtani a Hamászt. Arról ugyanakkor még semmi biztosat nem tudni, hogy mi lesz a katonai akció után. A Financial Times amerikai és izraeli belső forrásokból úgy tudja, hogy az izraeli hadsereg Gázába vonulását többek közt a középtávú stratégia hiánya is hátráltatja.
Fotó: Thomas Coex / AFP
Ami pedig nagyon fontos azt tekintve, hogy Izrael annak a szervezetnek a kiiktatását tervezi, amely csaknem két évtizede irányítja Gázát, működteti az ottani közigazgatást, közműveket és nyújt szociális szolgáltatásokat a mára 2,3 millióra duzzadt palesztin lakosságnak.
Nincs egységesen elfogadott, háború utáni stratégia
Az izraeli kormányt az Egyesült Államok, nyugati szövetségesek és elemzők is olyan határozott háborús célok és reális háború utáni forgatókönyvek kidolgozására szólították fel, amelyeket a katonai és a politikai vezetés egyaránt támogat. Ellenzéki vezetők eleve ezzel a feltétellel csatlakoztak az egységkormányhoz.
A háború utáni állapotok megtervezése kardinális fontosságú. Nem csoda, hogy az izraeli védelmi erőkön és kormányzaton belül több egység kifejezetten ezért felelős, lefedve a gázaiak leendő életviteléhez, az izraeli–gázai kapcsolatokhoz, valamint Izrael védelmi érdekének biztosításához szükséges összes feladatot. Az egyeztetések hivatalos és informális csatornákon is folynak.
Annak ellenére azonban, hogy politikai és katonai részlegek is foglalkoznak a háború utáni állapotok megtervezésével, az egységesen elfogadott stratégia még mindig várat magára.
A katonai műveletek hatnak az azutáni állapotokra, azonban a hadsereg bevonulása és politikai forgatókönyvek még nincsenek összehangolva, fogalmazott a lap egyik forrása.
Miért ennyire nehézkes megtervezni, hogy mi legyen Gázával?
Azért, mert nem csak Gázáról van szó. Abban, hogy mi történjen a térképen kicsinek tűnő Gázai övezetben, nem csak az ott élők érdekei számítanak. A megfelelő stratégia kialakításában figyelembe kell venni a szomszédos Ciszjordániát is – amelyet hivatalosan a Palesztin Hatóság vezet, habár Izrael megszállása alatt van –, valamint az arab államokat. Egyiptomnak és Szaúd-Arábiának közvetlen szerepe lehet a gázai békefenntartásban. Azt is meg kell fontolni, hogy az intézkedésekre a libanoni Hezbollah és Irán hogyan reagálhatnak.
A leendő stratégia számos változata kering Izrael és annak nyugati szövetségesei közt, miközben a háború gyors lezárása mindenki érdeke. Az Egyesült Nemzetek Szervezete humanitárius katasztrófától tart Gázában, Izrael gazdasága pedig komolyan megsínyli a hadi helyzetet.
A jelenlegi forgatókönyvek közt szerepel, hogy az izraeli erők tartósan ne szállják meg újból a Gázai övezetet, ellenben erősítsék meg a Palesztin Hatóságot, amely talán visszaveheti a terület feletti irányítást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.