Kína dollármilliárdokat spórol az orosz, az iráni és a venezuelai nyersolaj importjával

Kína januártól szeptemberig naponta 1,3 millió hordó orosz nyersolajat importált tengeri úton, míg a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán vezetéken (ESPO) keresztül napi 800 ezer hordót tett ki a behoztatal. A vizsgált időszakban az összes orosz szállítmány naponta 400 ezer hordóval nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Peking ezzel idén 4,34 milliárd dollárt takarított meg.

A világ második legnépesebb országa nagyjából 4,2 milliárd dollárt spórolt azzal, hogy ugyanebben az időszakban rekordmennyiségű, napi egymillió hordót importált Iránból, ami 60 százalékkal haladja meg a kínai vámhatóságok által 2017-ben regisztrált, a szankciók előtti, napi 623 ezer hordós csúcsot – derül ki a Reuters kereskedőktől és hajózási társaságoktól származó adatokon alapuló elemzéséből.

A perzsa állammal folytatott kereskedelem növekedése azzal magyarázható, hogy Teherán maximális szintre emelte a kitermelést, és a Brenthez képest 17 dolláros hordónkénti árengedményt kínált. A távol-keleti óriás Venezuelából is fokozta a behozatalt, egy nap 430 ezer hordó körül alakult az import, amivel további 1,17 milliárd dollárt takarított meg. A hírügynökség szerint 

Az Oroszországból, Iránból és Venezuelából érkező szállítmányok az import mintegy 25 százalékát tették ki az év első kilenc hónapjában, míg 2020-ban ez az arány csak 12 százalék volt. Peking a három államtól tengeren naponta 2,77 millió hordó fekete aranyat vásárolt, amihez hozzájön az Oroszország által, vezetéken szállított napi 800 ezer hordós mennyiség is.

Ugyan a 10 milliárd dollár eltörpül Kína hatalmas gazdasága mellett, de az iparág kifejezetten jól járt vele. A Sinopec és a PetroChina állami finomító tartózkodik az iráni és a venezuelai nyersolaj vásárlásától, így elsősorban a független finomítók fölözték le a hasznot. Ehhez kapcsolódik, hogy a kínaiak – Indiához hasonlóan – a nyersolajat feldolgozva, szép haszonnal exportálják. Az ebből származó nyereséget a Reuters nem elemezte.