Az Európai Unió tagállamai azt akarják, hogy az Európai Bizottság legalább 20 százalékkal, vagyis mintegy 13 milliárd euróval csökkentse a költségvetés félidős emelésére tett javaslatát. (Egy euró 379,5 forint.) Az EU végrehajtó szerve júniusban kért a fővárosoktól 66 milliárd euró többletforrást a váratlan kiadások fedezésére, azzal érvelve, hogy a blokk pénztárcáját kimerítették a válságok a világjárványtól az ukrajnai háborúig, emlékeztetett a tagállami óhajról beszámoló Politico.
A tagországok azonban elutasították az emelés teljes jóváhagyását, és egyetértenek abban, hogy a Bizottságnak csökkentenie kell a főösszeget, mondták el a lapnak névtelenséget kérő uniós diplomaták.
Nem lehet csak a tagállamok egy részétől, a nettó befizetőktől áldozatot kérni, miközben egy másik csoport élvezi az összes előnyt. Ez aláásná a méltányosság és szolidaritás elvét az Unióban
– fogalmazott az egyik forrás.
Az óra pedig ketyeg, mert Ukrajna csődbe mehet, ha az uniós tagállamok nem jutnak egyezségre a támogatás további folytatásáról. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a hónap elején emlékeztetett: Kijevnek 2024 elejétől szüksége van segítségre, amelyet egyre nehezebb megszerezni, hogy be tudja tömni a költségvetésben az előrejelzések szerint keletkező 29 milliárd dollárnyi hiányt. (Egy dollár 347 forint.)
A Kijevnek nyújtott további segítség – 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, valamint 33 milliárd euró alacsony kamatozású hitel – mellett a Bizottság terve szerint tartalmaz egy 18,9 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomagot, valamint 15 milliárd eurónyi friss pénzt a külfölddel kötött migrációs megállapodásokhoz.
Miközben a Politico szerint Magyarország kivételével valamennyi uniós tagállam egyetért abban, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell, több főváros kevésbé lelkesedik azért, hogy más célokra többletpénzt adjon Brüsszelnek. Az EU a kiszivárgott hírek szerint alternatív tervet is fontolgat a magyar vétó esetére.
Néhány kelet- és észak-európai ország, élükön Németországgal,
azt szeretné, ha a Bizottság a 2021-ben elfogadott jelenlegi költségvetés más területeiről megtakarított pénzből finanszírozná új prioritásait.
A dél-európai tagok viszont támogatják a Bizottság javaslatát.
Abban azonban legtöbb tagállam egyetért, hogy a Bizottságnak csökkentenie kellene a javasolt 66 milliárd eurós költségvetés-emelést. Nagyjából konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy a Bizottságnak meg kell határoznia azokat a konkrét tételeket, amelyeket lefarag a javasolt költségvetés-emelésből – állítják a források.
Az uniós büdzsé felülvizsgálatának nehéz feladata a soros elnöki posztot betöltő Spanyolországra jutott, és egy, a lap által megszerzett dokumentum tanúsága szerint
Madrid a múlt héten három alternatív csökkentést javasolt, amellyel öt, tíz, illetve húszmilliárd eurót lehetne spórolni.
Javasolta azt is, hogy kétmilliárd eurót csoportosítsanak át egy külön Brexit-alapból és a globalizáció miatt kiszoruló munkavállalóknak szánt keretből.
Az észak-európai országok azonban csalódottak voltak amiatt, hogy a spanyol terv kizárta két legnagyobb költségvetési kiadás, mezőgazdasági program és kohéziós támogatásának csökkentését. E kettő adja a büdzsé kétharmadát, és a lap forrásai szerint anélkül nem lehet pénzt megtakarítani, hogy ezekhez is hozzányúlnának.
Az uniós nagykövetek várhatóan egészen az Európai Tanács december közepi üléséig folytatják az ügy megvitatását. Már így is az EU pénzeli legbőkezűbben Ukrajnát, nem az Egyesült Államok. Az uniós költségvetést illetően ráadásul a Bizottság optimistább, mint az Európai Számvevőszék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.