késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Lakásválság: a java még csak most jön
Németországban az első félévben több mint 27 százalékkal estek vissza az új építési engedélyek. Franciaországban júliusig 28 százalékkal csökkentek a hatósági jóváhagyások, míg az Egyesült Királyságban az idén várhatóan több mint 25 százalékkal zsugorodik a lakásépítés. Svédországban az építési ráta kevesebb mint harmada annak, ami a kereslet kielégítéséhez szükséges.
Az egekbe emelkedő költségek miatt bezuhant a lakóépületek építése, amit az egyre szigorúbb energiahatékonysági előírások és a lassú bürokrácia tovább nehezít – írja a Bloomberg. A lakhatás már így is szűkös, miközben a növekedésre is nyomás nehezedik, ami tovább szítja a politikai feszültségeket. Nőhet a migránsokkal szembeni ellenszenv is, mivel egyre inkább úgy tekintenek rájuk,
mint a szűkös lakhatási helyekért versengő vetélytársakra.
Például egy dél-németországi városban, Lörrachban az év elején több tucat lakót kényszerítettek arra, hogy elköltözzön a bevándorlók miatt. A válság az iparágban is arat: Svédországban a Creditsafe adatai szerint az idei év első 10 hónapjában 1145 építőipari vállalat jelentett csődöt, ami 35 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Frankfurt régi rendőrkapitányságának sorsa jól példázza a problémákat. A város belvárosában található 15 hektáros terület több mint 15 évig elhagyatottan állt, mielőtt a Gerch megvásárolta. A cég ígéretet tett arra, hogy helyreállítja az 1914-ben épült grandiózus épületet és több mint 440 lakást épít. Augusztusban azonban a fejlesztő csődeljárást jelentett.
Az alatt az öt év alatt, amíg a Gerch birtokolta az ingatlant, semmilyen munkálat nem történt a romos területen. Régebben a kormányok aktívabb szerepet vállaltak az építőiparban. Például Svédországban a meglévő épületek jelentős részét egy olyan állami kezdeményezés részeként húzták fel, amelynek keretében 1965 és 1974 között egymillió új lakást építettek. Azonban ez megváltozott az elmúlt években.
Németországban a magánszektorra való áttérést az újraegyesítés fokozta, amely megszorította az államkasszát, és számos várost arra késztetett, hogy eladja ingatlanvagyonát. Az 1980-as évek végén Németországban még mintegy 4 millió szociális lakás volt, ez a szám 2020-ra alig több mint 1 millióra zsugorodott. Hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban, ahol az 1980-as években a tanácsi lakásokat eladták a bérlőknek.
A Bloomberg ismerteti
egy düsseldorfi házaspár történetét is, akik 16 hónapot vártak az építési engedélyre. Az eltelt idő alatt megháromszorozódtak a jelzáloghitelek kamatai és az építési költségek 85 ezer euróval emelkedtek.
A házaspár újra átgondolta a számokat, mielőtt szembesült volna azzal, hogy álmuk a saját ház építéséről az évtizedek óta legsúlyosabb európai építési válság részeként szertefoszlott.
Fővárosi agglomeráció: brutális áremelkedést okozott a kiköltözési hullámAz olcsóbb lakások vonzzák az odaköltözőket, a fokozott érdeklődés viszont folyamatosan húzta fel az ingatlanárakat az elmúlt években a fővárosi agglomerációban. A kiköltözési hullám eredménye mérhető: Pest vármegye aktív korú lakosságának 41 százaléka ingázik, az ingatlanárak pedig a járvány kitörése óta a budapesti átlag felett emelkedtek. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.