Moldova: jó piaca lenne a kobásznai gránátoknak

A most megfogalmazott dokumentum újdonsága, hogy az egyik legsúlyosabb nemzetbiztonsági kockázati tényezőként Oroszországot jelöli meg. Okkal, mert az ország délkeleti sávját Oroszország de facto megszállta és egy ezrednyi oroszországi katona biztosítja a magát Dnyeszteren Túli Köztársaságnak (DTK) nevező, egy magyarországi megyényi területű, félmillió lakosú posztszovjet entitást. A fő ok persze az Ukrajna elleni oroszországi támadás. Ám Moldova a dnyeszteren-túliak nélkül venné fel a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, hiszen ezt a problémát aligha tudná megoldani a Kijev által sürgetett tárgyalások kezdetéig.

Még egy tényező értékeli fel a DTK jelentőségét: területén található a kobásznai (Cobasna) 1411. számú tüzérségi lőszerraktár, Európában az egyik legnagyobb sok tízezer tonnányi tüzérségi lőszerrel, nagy részük még a szovjet időkből való. Ismeretes, hogy mind Ukrajna mind Oroszország – ez utóbbi ugyan kisebb mértékben – tüzérségi lőszerhiányban szenved. Különösen Kijev számára lenne vonzó a lőszerraktár feletti ellenőrzés megszerzése. Hozzájuthatna a ma a piacon roppant nehezen beszerezhető 152 és 122 milliméteres tüzérségi gránátokhoz.

Az Európai Tanácsnak 2023 decemberében kellene szavazás után megadni a zöldjelzést Kijev és Chisineu (Kisinyov) csatlakozási tárgyalásai megkezdésére. Egyelőre a decemberi szavazás feltételei nincsenek meg, a döntésben az egyöntetűség erősen kétséges. És a kisinyovi új nemzetbiztonsági doktrinatervezetben nincs benne a NATO-csatlakozás szorgalmazása. Ahhoz ugyanis meg kellene változtatni az ország alkotmányának 11. cikkelyét, amely kifejezetten tiltja az ország csatlakozását bármelyik katonai szövetséghez. Ezt a gondot Alejandro Sánchez, a CSIS amerikai nemzetbiztonsági think-tank vezető elemzője egy Joe Biden-látogatással, az amerikai elkötelezettség megerősítésével látja áthidalhatónak.

Amerikai segítség

a független, nyugatról való energiahordozó-beszerzésre. Hogy miként lehetne új felvevőpiacokat találni a moldovai agrártermékeknek, arra egyelőre nincs amerikai recept. Jobb a helyzet a katonai együttműködéssel. Idén augusztusban jelentősebb amerikai hadieszköz-szállítmány érkezett Moldovába, amelyben kézifegyverek, géppuskák, drónok, a katonák személyi védelmét szolgáló eszközök voltak. Az amerikai különleges erők egyik dandárja és az észak-karolinai Nemzeti Gárda egy 2030-ig szóló hosszú távú program keretében támogatja Moldova fegyveres erőit.

Nem hatotta meg a nyugat-európai törvényhozókat, a Velencei Bizottságot, hogy Kisinyovban törvénybe iktatták, hogy „oroszbarát” párt nem indulhat a választásokon. Egyelőre a kulisszák mögött komoly vita folyik arról, hogy elfogadható-e egy ilyen kitétel annak részletes tisztázása nélkül, hogy mit is jelent az „oroszbarátság”, ki határozhatja meg a kritériumokat? Moldovában arra hivatkoznak, hogy Zelenszkíj ukrán elnök még 2022 tavaszán aláírta (a Legfelső Tanács – Verkhovna Rada – három napon belül jóváhagyta) azt az ukrán nemzetbiztonsági tanács (RNBOU) által kezdeményezett törvényjavaslatot, amely 11, oroszbarátsággal vádolt politikai pártot tiltott be.

Moldova – a gondok tengere

Moldova Európa egyik legszegényebb országa. Nincs tengere, nincs számottevő ipara, de van számtalan problémája, a többi között a nemzetiségeivel, így a magyarokkal is, akik a mintegy hárommilliós lakosság kevesebb mint 2 százalékát alkothatják. Moldova Ukrajna „kistestvére”, ahol az ukrán problémák, beleérte a nemzetiségek jogait, a gazdaság, a mezőgazdaság gondjait, szinte letükröződnek. „Vak vezet világtalant”, Moldova mezőgazdasági termékeinek legnagyobb piaca Ukrajna (lenne). Jelentős még az ország agráripari kivitelének felvevőjeként Oroszország, amellyel az Ukrajna elleni agresszió kezdetén Moldova megszakított gyakorlatilag minden gazdasági kapcsolatot.  

Chisineu igyekszik lépést tartani Kijevvel, így az EU-ba is együtt szeretnének belépni. Nagy szerencséjük, hogy a többi szovjet utódállamhoz hasonlóan igen alacsony az államadósság szintje, 2023 júniusában ez a hivatalos (nominális) GDP 35 százalékát tette ki. Európában, ami az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) illeti, csak Ukrajna rosszabb helyzetű Moldovánál. 

Az USA segítsége nélkül ez a kis hadsereg és ez a kis ország is nagy bajba kerülhet. Az Ukrajna és Moldova közti lakosságszám-különbség (1:13 Ukrajna javára) százszorosa az Ukrajnának és Moldovának nyújtott nyugati (amerikai) támogatás mértéke. Azaz Washingtonnak mindössze néhány száz millió dollárjába kerülhet Moldova katonai-gazdasági segítése.

Miként a szomszédos Ukrajnában, itt is gondok vannak a nemzetiségekkel, a nyelvhasználattal, a kisebbségi jogokkal. A legnagyobb nemzetiség a román (a lakosság 7 százaléka), emellett az ukránok (6,6 százalék), gagauzok (4,6 százalék), az oroszok (4,1 százalék) és a bolgárok (1,9 százalék) adják a jelentősebb nemzetiségi csoportokat. A gyimesi és a barcasági csángók (magyar anyanyelvűek) mintegy 60-65 ezren lehetnek. A hivatalos nyelv a román, emellett oroszul, gagauz (a türk nyelvcsalád tagja) nyelven is sokan beszélnek.