Több millió orosz család szűkölködik a felszökött árak miatt. Sokan a fizetésükből kevesebb terméket vásárolhatnak, mint az orosz–ukrán háború tavaly tavaszi kirobbanása előtt. A nyugati államok ezzel részben elérték céljukat.

Russia,,Saratov,Region,,May,7,,2016:,A,Woman,At,A — Egyre jobban megnézik az oroszok, hogy mit vesznek le a boltok polcairól, a megélhetési költségek az égbe szöktek.
Fotó: Shutterstock

Az oroszok már minden rubelért lehajolnak

A rubel sokat gyengült az amerikai dollárral szemben, és több terméket kerülő úton visznek az országba, ami megdrágította az importot. Ráadásul a kereskedők a kisebb választék, az áruhiány miatt is drágábban árulják a termékeket.

Az orosz gazdaságot azonban egyelőre nem érintette olyan hátrányosan a nyugati elfordulás, mint amire Európa és az Egyesült Államok számított. Habár Oroszország gázkivitele csökkent, a korábban Nyugatra szánt olajra és a cseppfolyósított gázra (LNG) is talált vevőt, főképpen Ázsiából. Ráadásul Európa egyes országai továbbra is kapnak orosz földgázt, még Németország is.

Tavaly az infláció 11,9 százalék volt Oroszországban, az eurózónában pedig 9,2 százalék.

A 140 milliós lakosságból 15,7 millióan élnek a 14 375 rubeles (56 ezer forint) szegénységi küszöb alatt, 20 millióan pedig annak határán tengődnek. Az alapkamat 15 százalékos, így a hiteltörlesztések megugrása is drágítja az oroszok életét.

Mivel jövő márciusban országos választást tartanak, Vlagyimir Putyin elnöknek egyre fontosabb a népszerűségi mutatója feltornászása. A megélhetési költségek csökkentése érdekében új eszközzel próbálja erősíteni a rubelt, ami úgy tűnik, egyelőre jó úton halad.

A Nemzetközi Valutaalap szerint az orosz gazdaság idén 2,2 százalékkal bővül, ami gyorsabb ütem az amerikai és az eurózóna államainak – jegyezte meg a Reuters.

Többen akarnak békét, mint akik folytatnák a háborút

A fentieket összesítve nem meglepő, hogy a lakosság 48 százaléka a béketárgyalások megkezdését szeretné – legalábbis erre az eredményre jutott a Russian Field. Ilyen magas arány tavaly április óta nem volt. A közösségi finanszírozásból működő, magát függetlennek tartó kutatóintézet október harmadik hetében 1611 embert kérdezett meg telefonos felmérésében – számol be róla a Bloomberg.

A hivatalosan és a kérdésekben is „különleges katonai műveletként” megnevezett háborút a válaszadók 39 százaléka támogatja.

Nem és kor szerinti megoszlásban a férfiak és a 45 év feletti válaszadók inkább a harcok folytatását, míg a nők és a 45 év alatti válaszadók inkább a béketárgyalások megindítását támogatják.

Sőt, a megkérdezettek csaknem háromnegyede támogatna egy azonnali békeegyezményt, és 58 százalékuk ellenezne egy akkora mértékű mozgósítást, mint amilyen tavaly ősszel volt.