Az ellenzéki Munkáspárt árnyékkormányának egyik tagja szerint a londoni „parlament legrosszabbul őrzött titka”, hogy az Egyesült Királyságban májusban rendezik majd meg a következő általános választást, amiről egyelőre csak azt tudni biztosan, hogy 2024-ben kell megtartani.
Korábban az volt az általános megítélés, hogy Rishi Sunak kormányfő, a konzervatív párt vezetője vár majd a megmérettetéssel őszig, hogy több ideje legyen meggyőzni a szavazókat: a gazdaság fejlődik, és szebb napok várnak az országra.
A vélemény megváltozott, miután Jeremy Hunt pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány a tervezettnél korábban, már március 6-án ismerteti a tavaszi költségvetés tervezetét. Emiatt gondolják egyre többen úgy, hogy ez egyúttal tavaszi választást is jelent – köztük Emily Thornberry, a Munkáspárt árnyékkormányának igazságügyi minisztere, aki szerint Hunt bejelentése ezt „a jelek szerint megerősítette”.
A Sky Newsnak elmondta, hogy a párt – amely minden felmérés szerint 13 év után visszatér a hatalomba – készen áll a tavaszi megmérettetésre is. „Az egész ország ezt akarja, kétségbeesetten várják a választást” – jelentette ki.
Sajtóértesülések szerint az új költségvetés tartalmazni fogja az ellentmondásos örökösödési adó eltörlését, valamint nagyobb állami támogatást az első lakást vásárlók számára.
Thornberry nem volt hajlandó válaszolni a hírtelevízió kérdésére azzal kapcsolatban, hogy a pártja támogatja-e majd ezeket az intézkedéseket, amelyeknek a megszellőztetése szerinte „a Munkáspártnak állított csapda”.
„Voltak idők, amikor a kormányok kormányoztak, és az ország érdekében álló helyes döntéseket hoztak, és nem az volt a számukra a legfontosabb, hogy mi a legjobb a tory párt számára, hogy milyen koncot dobjanak a képviselőiknek, hogy megakadályozzák a lázadásukat, hogy mit csináljanak a Munkáspárt kínos helyzetbe hozására. Ideje, hogy olyan kormányunk legyen, amelyik kormányoz” – nyilatkozta.
Huntra nagy nyomás hárul a konzervatív képviselők részéről, hogy csökkentse az adókat, mivel rekordmagas jelenleg az adóteher. A pénzügyminiszter az őszi költségvetésben 55 milliárd font értékű költségvetési kiigazítást jelentett be (adóemeléseket és kiadáscsökkentést), de az Institute for Fiscal Studies szerint felemás a kép, mivel
az érintett adókat azonnal megemelik, míg szinte az összes kiadáscsökkentő lépést csak 2024 utánra időzítik.
A választás időpontját illetően azonban nem mindenki ért egyet a Munkáspárt jóslatával, szakértők szerint a konzervatívok csak bizonytalanságban akarják tartani az ellenzéket, és valószínűbb, hogy őszre halasztják a voksolást.
A közvélemény-kutatók egy része is úgy véli, hogy Sunak minél több időt akar kicsikarni, hogy ledolgozza a jelenleg 20 százalékpontos hátrányt, és teljesítse öt legfontosabb ígéretét, köztük a gazdaság erősítését és az illegális bevándorlás megfékezését.
Az előbbivel egyelőre nem áll jól, mivel a nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint a brit gazdaság a július és szeptember közötti negyedévben zsugorodott. A közgazdászok megosztottak abban a kérdésben, hogy ez vajon a recesszió kezdete lehet-e, azonban kétségtelen, hogy az ország rossz bőrben van: a becslések szerint Nagy-Britannia gazdasága most mindössze 1,4 százalékkal nagyobb, mint közvetlenül a világjárvány kitörése előtt, ami Németország után a második leggyengébb fellendülés a G7-ek között.
A brit gazdaság másfél évtizede, vagyis a konzervatívok teljes kormányzása alatt stagnált, és szakértők szerint éppen azzal lehetne mozgásba lendíteni, amit a Munkáspárt akar: az állami beruházások növelésével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.