Csaknem egy évvel az euró bevezetése után a horvátok többsége még mindig nem szokta meg az új fizetőeszközt, és jelentős részük inkább visszatérne a kunához. Ez a Slobodna Dalmacija felméréséből derült ki. A tengermellék legolvasottabb lapja szerint a horvátok csaknem fele rossz döntésnek tartja az euró rendszeresítését, és csak 30 százalékuk örül a közös valutának.
A lap kutatásából az is látszik, hogy a régi valutához jobban ragaszkodnak az ország belső részein élők, mint a tengermellékiek. A megkérdezettek szerint a legnagyobb problémát az árnövekedés okozta, az üzletek ugyanis felfelé kerekítettek, de az infláció önmagában is jelentős drágulást hozott.
Az átlagember mindennapjaiban a legtöbb bosszúságot azonban a sok apró okozza, a lakosok ugyanis olcsónak érzik a néhány eurós termékeket, akkor is, ha azok korábban sokkal kevesebbe kerültek.
Éppen ezért a vásárlók túlnyomó többsége a mai napig inkább kunában gondolkozik. Ebben egyelőre segítségükre van az árak kötelező kettős feltüntetése, de januártól a boltok polcain már csak euróban lesz kiírva a fizetendő összeg. Ugyanakkor az olyan nagyobb értékű ügyletek esetében, mint az autó- vagy az ingatlanvásárlás, délnyugati szomszédaink már teljes mértékben hozzászoktak az európai pénzhez. Ez részben annak is köszönhető, hogy az euró a horvátok körében egyfajta másodlagos fizetőeszközként korábban is népszerű volt.
A kormány viszont elégedett az euróval, a közös fizetőeszköz ugyanis jó hatással volt a gazdaságra. Ez leglátványosabban a GDP-adatokból látszik. A horvát bruttó hazai össztermék értéke ugyanis folyamatosan nő, a harmadik negyedévben a bővülés üteme már elérte a 2 százalékot, amely az egyik legjobb az Európai Unióban. Zágráb szerint az eurónak köszönhető az is, hogy idén meg fog dőlni a külföldi beruházási rekord Horvátországban, de az euró miatt a reálbérek is emelkedtek, a hitelkamatok pedig csökkentek.
A leglátványosabb növekedés azonban a turizmusban figyelhető meg. A horvátok idegenforgalmi bevétele 2023 első három negyedévében 3,85 milliárd euró volt. Ez 18,4 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A kormány szerint az utószezon is jobb a vártnál, az év végére akár 20 százalékkal több pénzt hoz a vendéglátás az adriai országnak, mint tavaly.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.