Eddig 140 milliárd font (csaknem 62 ezermilliárd forint) veszteség érte a brit gazdaságot az EU-tagság megszűnése (Brexit) miatt, és ez a veszteség a következő évtized közepére várhatóan több mint a kétszeresére emelkedik – áll a Cambridge-i Egyetem gazdaságkutató műhelye, a Cambridge Econometrics csütörtökön ismertetett átfogó elemzésében.
A szimulációs modellszámításokra alapuló tanulmány szerint – amely London polgármestere, Sadiq Khan megbízásából készült – a brit gazdaság termelésének bruttó hozzáadottérték-tartalma (GVA) tavaly 2207 milliárd font volt, és 2771 milliárd font lesz 2035-ben.
Az elemzőközpont számításai szerint azonban ha Nagy-Britannia nem lépett volna ki négy évvel ezelőtt az Európai Unióból, a brit gazdaság által megtermelt GVA-tartalom 2023-ban elérhette volna 2347 milliárd fontot, és 2035-ig 3082 milliárd fontra emelkedhetett volna, vagyis a Brexit egy évtizedes távlatban várhatóan 311 milliárd font bruttó gazdasági veszteséget okoz.
A Cambridge Econometrics hangsúlyozza: mindez azt jelenti, hogy az előállított bruttó hozzáadottérték-tartalom mércéjével mérve a brit gazdaság teljesítménye tavaly 6 százalékkal kisebb volt, 2035-ben pedig 10,1 százalékkal alacsonyabb lesz annál a szintnél, amelyet e két időpontig Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként elérhetett volna.
Az elemzőközpont szerint ennek a gazdasági veszteségnek a fő tényezői közé tartoznak az elmaradó beruházások, valamint a Brexithez köthető negatív munkapiaci hatások.
A Cambridge Econometrics modellszámításai szerint ugyanis 2035-re a munkahelyek száma 3 millióval, a beruházások értéke 32 százalékkal, a brit export értéke 5 százalékkal, az importé 16 százalékkal lesz alacsonyabb azoknál a szinteknél, amelyeket a Brexit nélkül el lehetett volna érni.
A ház számításai szerint ezek a makroszintű hatások fejenként és országos átlagban csaknem kétezer font (több mint 880 ezer forint) éves jövedelemveszteségnek felelnek meg, de Londonban, ahol a pénzügyi és szolgáltatási szektor koncentrációja miatt még nagyobbak a gazdasági károk, lakosonként átlagosan 3400 font (1,5 millió forint) a Brexit okozta jövedelemveszteség.
A UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű elemzőműhely és a Public First nevű közpolitikai kutatócsoport közös vizsgálata szerint a britek 52 százaléka úgy tartja, hogy a Brexit rosszul vagy nagyon rosszul végződött, és mindössze 9 százalék szerint járt jól vagy nagyon jól az ország az EU-tagság megszűnésével.
A válaszadók 60 százaléka közvetlenül a Brexitet okolta az elmúlt évek kiugró inflációjáért, az ezt kísérő megélhetési válságért és általában a brit gazdaság teljesítményének hanyatlásáért.
Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere a londoni City különálló polgármesteri hivatala – Mansion House – által csütörtök estére szervezett politikai fórum szónokaként annak a véleményének adott hangot, hogy a politikusoknak nem szabad elbújniuk a kérdés őszinte, érett megvitatása elől, mivel a konzervatív párti brit kormány által végrehajtott
keményvonalas Brexit a mélybe rántja a brit gazdaságot és felhajtja a megélhetési költségeket.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje azonban az utóbbi időszakban többször is kijelentette, hogy Nagy-Britannia akkor sem lép vissza az Európai Unióba, ha a Labour az idén esedékes parlamenti választások után kormányra kerül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.