Kína tavaly 39,6 milliárd dollár (közel 13,9 ezermilliárd forint) értékben importált csipgyártó berendezéseket, ami 14 százalékos emelkedés 2022-höz képest. Az elmúlt tíz évben Peking csak egyszer vásárolt több félvezetőgyártáshoz szükséges gépet, amikor 2021-ben 41 milliárd dollárt ért el a behozatal értéke – derül ki a Bloomberg vámadatokon alapuló számításaiból.
A távol-keleti ország a második fél évben pörgette fel az importot, a legfontosabb kereskedelmi partner Hollandia lett. Az északnyugat-európai országból csak tavaly decemberben 1,11 milliárd dollárt ért el a behozatal mértéke. A forgalom felpörgését az magyarázza, hogy Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget abban,
hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz.
Az Egyesült Államok 2022 októberében korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását. Washingtonhoz tavaly Hollandia és Japán is csatlakozott.
Elemzők szerint Peking rövid távon továbbra is megpróbálja majd megszerezni a kulcsfontosságú technológiákat a tengerentúlról, míg hosszabb távon hazai helyettesítő termékeket fejleszt ki, hogy ellensúlyozza a külföldi technológiától való függőséget. A világ második legnépesebb országa az önellátás előmozdítására fog összpontosítani, így aztán érthető, hogy 2023-ban felpörgette a csipgyártó berendezések importját.
A kínai csipipar egyik sikereként a Huawei nyár végén és ősz elején piacra dobta legújabb okostelefonjait, amelyekben a HiSilicon tervezte, a SMIC által gyártott 7 nanométeres csip dolgozik, így helyben készült félvezetőkkel sikeresen kijátszották az amerikai szankciókat.
Világszerte a kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek.
Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyent csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel. A tervek szerint idén érkeznek a 2 nanométeres alkatrészek is.
Amerika szövetségesei királyként kezelik korunk hősét, a csipgyárostA csipgyártókat is meglepte, hogy iparáguk hirtelen belecsöppent a geopolitikai diskurzusba. Az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Tajvan és az európai szövetséges országok segítik egymás csipiparának kiépítését, miközben a világ műhelyeként emlegetett Kínát kizárják a közös fejlesztésből. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.