Meglepetésre ismét beköszönt az infláció réme az Európai Unióba

A végleges adatok szerint az eurózóna inflációja decemberben éves szinten 2,9 százalékra gyorsult a novemberi 2,4 százalékról. Ez az első emelkedés április óta, amelyet főként az energiával kapcsolatos bázishatások okoztak. A szolgáltatások esetén a drágulás 4 százalék maradt, míg az élelmiszerek, alkohol és dohánytermékek esetében a drágulás üteme 6,2 százalékra lassult az előző havi 6,9 százalékról.

Havi szintén 0,2 százalékkal emelkedtek az árak. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 2023 decemberében 3,4 százalékra lassult, ami 2022 márciusa óta a legalacsonyabb érték. Az euróövezet maginflációs rátája 1991 és 2023 között átlagosan 1,89 százalék volt, és 2023 márciusában 5,7 százalékkal történelmi csúcsot ért el.

Az Európai Unió inflációja 2023 decemberében 3,4 százalék volt éves szinten, szemben a novemberi 3,1 százalékkal. A legalacsonyabb éves rátát Dániában (0,4 százalék), Olaszországban és Belgiumban (egyaránt 0,5 százalék) regisztrálták. A pénzromlás legnagyobb mértékben Csehországot sújtotta 7,6 százalékkal. A közép-európai országot Románia (7 százalék) és Szlovákia (6,6 százalék) követi.

Az EuroStat szerint novemberhez képest az éves szinten mért infláció tizenöt tagállamban lassult, egy országban változatlan maradt, tizenegy tagállamban pedig gyorsult. Magyarországon 5,5 százalékra lassult a pénzromlás, amivel hazánk a szomszédos országok közül közül Románia és Szlovákia mellett Ausztriát (5,5 százalék) is megelőzte, míg Horvátország (5,4 százalék) és Szlovénia (3,8 százalék) esetében kedvezőbbek az adatok.