Továbbra is az Egyesült Államok birtokolja a legtöbb aranyat, Magyarország éllovas a régióban

Az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb aranytartalékával, 8133 tonnával. Németország a második 3352,6 tonnával, míg a harmadik Olaszország 2451,8 tonnával. A dél-európai országot Franciaország (2436,9 tonna), Oroszország (2332,7 tonna) és Kína követi 2191,5 tonnával. Svájc 1040 tonnával  a hetedik, míg Japán közel 846 tonnával a nyolcadik a listán. A harmadik negyedév végi állományok alakulásáról a World Gold Council számolt be pénteken.

India 800,8 tonnával a kilencedik helyet szerezte meg. Kelet-Európát, a Balkánt és Közép-Európát egybevéve Oroszország birtokolja a legtöbb nemesfémet, az eurázsiai országot Törökország követi mintegy 479 tonnával. Lengyelország a harmadik 333,7 tonnával, Ausztria a negyedik közel 280 tonnával. Nyugati szomszédunkat Görögország (114,3 tonna), Románia (103,6 tonna) és Magyarország (94,5 tonna) követi.

A Balkánon és Kelet-Európában Bosznia-Hercegovina az egyik legszegényebb ezen a téren, alig másfél tonnával rendelkezik, de Észak-Macedónia sem nevezhető aranynagyhatalomnak 6,9 tonnával, ahogy Albánia sem 3,4 tonnával. Magyarország Ausztria és Románia kivételével az összes szomszédját előzi aranytartalék terén, Szlovákia például 31,7 tonnát birtokol, míg Szerbia 38,7 tonnát.

Lengyelország 56 tonnát vásárolt, Csehország tartaléka 5,5 tonnával nőtt a vizsgált időszakban. A legnagyobb eladónak Kazahsztán számított 4,15 tonnával. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy 2023 második negyedévében Törökország eladott 132 tonnát, majd a nyáron 39,2 tonnát vásárolt. Ezeket a mozgásokat leszámítva a legtöbb központi bank inkább szinten tartotta a készletét.

Mi az aranytartalék, és miért fontos?

Az állam (pontosabban: a központi bank) által megvásárolt, bel- és külföldön tárolt, fizikai valójában, rúdformátumban létező – s ezáltal a nemzetközi pénzügyi rendszer kockázataitól független – nemesfémtartalék. Korábban ez képezte a pénzkibocsátás alapját, egy adott ország mindösszesen annyi valutát bocsáthatott ki, amennyi aranytartalékkal bírt, mára azonban ez a funkciója megszűnt.

Utoljára, 1971-ben a világ legnagyobb aranytartalékával rendelkező Egyesült Államok szüntette meg a dollár aranyra válthatóságát. Mivel az arany évezredeken keresztül, békében és háborúban egyaránt megőrizte értékét, az aranytartalék egyfajta biztosítéknak tekinthető a válságos időszakokban.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB az aranyvonaton mintegy 30 tonnát menekített ki az ausztriai Spital am Pyhrnbe. A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárása után.

A rendszerváltás idején a jegybank akkori vezetésének döntésével Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, s 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, majd 2021-ben 94,5 tonnára nőtt.