Új szelek fújnak Oroszországban – vagy csak átmeneti a változás?
A helyzet átalakulását az is jelzi, hogy Vlagyimir Putyin 2023-ra vonatkozó gazdasági növekedési adatainak ellentmondó, azoknál jóval szerényebb bővülést (2,2 százalékos, szemben a Putyin által bejelentett „legalább 3,5 százalék”) jelző számokat publikált az oroszországi média fősodra, a többi között a Vedomosztyi.
Fotó: AFP
Pedig a külkereskedelmi adatok eléggé lesújtó képet festenek az ország export-import helyzetéről. Mégis a Kreml eléggé erősnek érzi magát, hogy kedvezőtlen adatokkal traktálja az ország közvéleményét. Oroszország külkereskedelmi forgalma a tavalyi első háromnegyed évben 16 százalékkal csökkent a már az Ukrajna-háború megjelölte 2022-es év megfelelő időszakához mérten. Ugyanakkor, mint az RBC.ru gazdasági napilap online felületén megjelentetett cikk kiemeli,
a jelen helyzetben Ázsiára összpontosul Moszkva külkereskedelmének 70 százaléka, Európa hatalmasat zuhant, korábbi része harmadára esett vissza.
Mindazonáltal Moszkva és az EU-tagállamok kereskednek egymással – még a leginkább Ukrajna-párti balti hármak és Lengyelország is.
Vegyes a kép
Az oroszországi export az említett tavalyi időszakban 29 százalékkal kisebb volt a 2022-es év megfelelő időszakához mérve, 448,9 milliárd dollárról visszaesett 316,9 milliárdra. Az import viszont 18 százalékkal megnőtt. Így az oroszországi – a korábbi években hagyományos – külkereskedelmi mérlegtöbblet radikálisan visszaesett.
2023 első három negyedévének külkereskedelmi többlete mindössze 103,6 milliárd dollárra rúgott, szemben a 2022-es év hasonló időszakának 268,7 milliárd dolláros szufficitjével. Mint a médium megjegyzi, a Kreml 2022 áprilisában felfüggesztette az FTSZ jogát, hogy rendszeresen publikálja a külkereskedelmi forgalmi adatokat. Az akkori indok: a Nyugat által életbe léptetett szankciók kapcsán
kerüljék el a nem korrekt helyzetértékeléseket, a spekulációt.
Ázsia, amely átvette a fő külkereskedelmi régió szerepét Európától, tavaly az oroszországi kivitelből 226,6 milliárd dollárnyit szívott fel,
ez több mint 10 százalékkal meghaladja a 2022-es megfelelő periódus számait. Mintegy 40 százalékkal nőtt Ázsiából az oroszországi behozatal.
Még nagyobb mértékben gyarapodott az afrikai kivitel, a 2022-es 10,1 milliárdról 2023 első három negyedévében 15,6 milliárd dollárra nőtt, de ezzel együtt is értékben alig tizenötöde az ázsiainak. Igaz, Oroszország ezután fogja élvezni a Nyugat- és Közép-Afrikában elért politikai-katonai sikereit, a nyugatiak, elsősorban a franciák részleges kiűzetését a stratégiai nyersanyagforrás (kiváló minőségű uránérc) Nigerből a nyugat-afrikai Burkina Fasóból, Maliból, máshonnan. Macron törleszt is ezért rendesen…
Moszkva ugyanakkor fenntartja és fokozza katonai-politikai tevékenységét Dél-Szudán és az olajban gazdag Líbia térségében. Továbbra is támogatja a legnagyobb líbiai hadúrt, Khalifa Haftar tábori marsallt. Oroszország megőrzi stratégiai fegyverszállítási partnerségét Algériával.
Hírek szerint a Wagner magánhadsereg egy része visszatért Afrikába.
Moszkva afrikai importja tavaly az első kilenc hónapban szerényebb mértékben, 10 százalékkal nőtt, s nemcsak a növekedés, hanem az érték is meglehetősen alacsony, 2,5 milliárd dollár.
Egészében véve 2022, az első Covid–19-mentes év rekordjait előmozdította az energiahordozók árának megugrása. A tavalyelőtti fellendülés hamar megtört, egyre inkább érződött a bevezetett embargók hatása. Ennek az lett a következménye, hogy az oroszországi kivitel legnagyobb tétele, az energiahordozók exportja a viszonylag magas 2022-es háromnegyed évi 300,6 milliárd dolláros szintről 2023 hasonló időszakában lezuhant 191,4 milliárd dollárra. Nagyrészt a fentebb említett okokból
radikálisan átrendeződött az oroszországi export struktúrája,
az élelmiszerek és a mezőgazdasági alapanyagok exportja részarányában és abszolút értékben mérve is emelkedett. Ez összefüggött a 2022-es mezőgazdasági év kivételesen jó eredményeivel, amelyek révén a búzakivitelben Oroszország világelsővé vált.
Komoly szerkezeti változások jellemezték az oroszországi külkereskedelem egészét – állapította meg Ruszlan Davidov, az oroszországi vámhivatal megbízott elnöke. A Covid–19 okozta krízis és az ukrajnai háború előtti években az EU-országokkal folytatott külkereskedelem a teljes forgalom több mint 50 százalékát tette ki. Ma ezeknek az országoknak a súlya: 16 százalék. Egészében véve a tavalyi oroszországi külkereskedelem a legnagyobb mértékben Indiával nőtt.
Ma a költségvetésben az importból nagyobbak a bevételek, mint az exportból – emelte ki Davidov –, 2023. október végéig az FTSZ-től 5300 milliárd rubelnyi bevétel áramlott a költségvetésbe. Ebből 4000 milliárdot – áfa, vámok, illetékek, adók – az importhoz lehet kötni. A tavalyi oroszországi költségvetést Sziluanov pénzügyminiszter 32 200 milliárd rubelre becsülte. Ennek 21,2 százalékát fordították „nemzetvédelmi” célokra. Idén (2024-ben) ez az arány felkúszhat akár 30 százalékig is – írja a Reuters oroszországi minisztériumi dokumentumokra hivatkozva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.