Nincsenek kiugróan nagy különbségek Szlovákiában a vagyoni helyzetet tekintve – legalábbis erre lehet következtetni a World Inequality Database adataiból. A számsor szerint csak a térségünkben
a felső 10 százalék Magyarországon a javak 69 százalékát birtokolja, Lengyelországban és Ausztriában az idevágó mutató egyaránt 62 százalék, Csehországnál 59 százalék, Szlovákiában viszont csak 49,5 százalék.
A képhez hozzátartozik, hogy 1995 és 2010 között a szlovák mutató stabilan csupán 42 százalék környékén mozgott, és csak 2012-től kezdődően húzott el a többségtől a legfelső 10 százalék. Ha a leggazdagabb 1 százalék vagyonfelhalmozását vizsgáljuk, akkor szintén a szlovák adat tűnik a legszerényebbnek:
a felső 1 százalék birtokolja a vagyon 17 százalékát, miközben Csehországban 27 százalék, Lengyelországban és Ausztriában egyaránt 30 százalék, Magyarországon pedig egyenesen 33 százalék az idevágó mutató.
Szintén említésre méltó az a tény, hogy 1995 és 2010 között Szlovákiában a vizsgált réteg csupán 12,5 százalék körüli aránnyal bírt. Az SLSP elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy
a kis vagyoni különbség nem jelent okvetlenül jót, mivel a valóban prosperáló gazdaságokban a vagyoni különbségek is számottevők.
Egyébként már Szlovákiában is vannak milliárdosok (euróban kifejezve), másrészt a minimálbér szintén erőteljesen nő, idén 750 euróra ugrott fel a tavalyi 700 euróról, miközben 2016-ban csupán 405 euró volt, és csak 2019-ben lépte át az 500-at.
Ha a Gini-index segítségével vizsgáljuk a különbségeket, akkor is kiugró Szlovákia teljesítménye. A Világbank adatai szerint 2010 és 2018 között az ország Gini-indexe csupán 0,25 volt (a nulla az abszolút egyenlősdit, az 1 az abszolút vagyoni különbséget jelenti), miközben Ausztria és Lengyelország mutatója a vizsgált időszakban 0,29, Magyarországé 0,30, Németországé 0,31, az Egyesült Államoké 0,41, a Dél-afrikai Köztársaságé pedig 0,63 volt. Végezetül ha azt vizsgáljuk, hogy a lakosság hány százalékát veszélyezteti a szegénység, Szlovákia e kategóriában ugyancsak a legkisebb hányaddal bírók között szerepel. Az Eurostat szerint az Európai Unióban Csehország és Szlovákia mutatói a legalacsonyabbak: 2020-ban Csehországban az összlakosság 11 százalékát fenyegette szegénység, Szlovákiában a 13,5 százalékát, Ausztriában a 16 százalékát, Magyarországon a 19 százalékát, az európai uniós átlag pedig 21 százalék volt. A viszonylag szerény szlovákiai vagyoni különbségeket részben azzal magyarázzák, hogy szinte mindenki saját tulajdonú lakásban, házban él, továbbá az 1989 végén megbukott szocializmus idején a volt Csehszlovákiában mesterséges és nagyon erőteljes fizetésbeli egyenlősdi volt érvényben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.