Tovább használhatják a koszovói szerbek a dinárt – de ki tudja, meddig

Elhalasztja Észak-Koszovóban a dinár kivezetését a pristinai kormány, mégpedig határozatlan, de rövid időre – írta internetes oldalán a Koha Ditore című koszovói napilap csütörtökön.

Még január elején jelentette be a koszovói nemzeti bank, hogy februártól kizárólag euróval lehet fizetni az ország egész területén, minden más pénznem csak a külföldi tranzakciók megvalósítására használható. Mindez borítékolható módon felháborodást keltett a helyi szerbek körében, és Belgrád is reagált, mivel a hozzáférhető adatok szerint a koszovói szerb lakosság mintegy fele dinárban kapja 

• nyugdíját, 
• fizetését vagy 
• a szociális támogatást a szerb költségvetésből. 

Ha a jövőben csak euróval lehetne fizetni Koszovóban, számukra veszteséget jelentene a pénzváltás díja miatt.

A koszovói miniszterelnök, Albin Kurti szerdán kijelentette, hogy 

Ezért kizárólag az Európai Unió által is használt pénznem használatára kérik a Koszovóban élőket.

A szerb többségű Észak-Koszovóban viszont mindig is a szerb dinár volt a fő fizetőeszköz, még az 1998–1999-es koszovói háború, valamint Koszovó függetlenségének 2008-as egyoldalú kikiáltása után is. Az ország többi részén előbb a német márka, majd az euró vált hivatalos pénznemmé ebben az időszakban.

A kormányfő egy nappal korábbi határozott kijelentése ellenére Pristina csütörtökön közölte, hogy az észak-koszovói szerbek még rövid ideig használhatják a dinárt – addig, ameddig nem sikerül mindenkinek euróalapú számlát nyitnia.

A döntés hátterében az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és Franciaország áll, amely országok arra kérték a központi bankot és a koszovói kormányt, hogy halassza el a lépést, ezzel is elejét véve a további feszültségeknek.

Belgrád szerint a dinár betiltása újabb lépés afelé, hogy ellehetetlenítsék a koszovói szerbeket, és elűzzék őket szülőföldjükről. A pristinai vezetés viszont azzal indokolta a döntést, hogy a szerb dinár a koszovói központi bank megkerülésével, a szerb intézményrendszeren keresztül jut be Koszovóba, így útja teljesen követhetetlen, akár illegális tevékenységre is fordítható. Koszovó szerint a tavaly szeptemberben Banjska közelében a rendőrökre támadókat is így pénzelték.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.