Az orosz invázió kezdete után két évvel 486 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése a Világbank, az ENSZ és az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya szerint – ez 2,8-szorosa az ország valószínű 2023-as GDP-jének. (Egy dollár 362,3 forint.)
A csütörtökön nyilvánosságra hozott becslés tartalmazza az épületek és az infrastruktúra közvetlen fizikai károsodását, a háború hatását az emberek életére és megélhetésére, valamint a „jobbá újjáépítés” költségeit, számolt be a Reuters.
Az újjáépítésre tíz év alatt fordítandó új összeg jóval nagyobb, mint az a 411 milliárd, amelyet tavaly márciusban becsültek.
A legtöbb pénzt, a teljes összeg 17 százalékát, vagyis 80 milliárd dollárt a lakóépületek építésére kell fordítani,
a közlekedésre 74 milliárd dollárt (15 százalék), a kereskedelmi és ipari újjáépítésre 67,5 milliárd dollárt (14 százalék).
„A 486 milliárd dollár felfoghatatlanul nagy összeg, és természetesen tükrözi a valós szükségleteket” – hangsúlyozta Arup Banerji, a Világbank kelet-európai régiós igazgatója. Hozzátette azonban, hogy a háború első hónapjaihoz képest az okozott kár jelentősen csökkent.
A harcok közvetlen kára elérte a 152 milliárd dollárt, a donyecki, harkovi, luhanszki, zsaporizsjai, herszoni és kijevi térség érintett a leginkább. A közvetett költségek valószínűleg további 499 milliárdot tesznek ki – a fennakadások a termelésben és a kereskedelemben, valamint az olyan háborúval kapcsolatos kiadások, mint például a romok eltakarítása. Súlyosan megsérült a háborúban több világörökségi épület, több száz kulturális és turisztikai helyszín is.
Az új becslés ráadásul nem is tartalmazza azt az összeget, amelyet az ukrán költségvetésben vagy nemzetközi anyagi segítségből – például az Európai Unió részéről – már elkülönítettek újjáépítésre.
A jelentés által feltérképezett veszteségek megdöbbentők: mintegy kétmillió lakóegység – Ukrajna teljes lakásállományának mintegy tíz százaléka – rongálódott vagy semmisült meg, valamint 8400 km-nyi autópálya, autóút és egyéb országos út, továbbá közel 300 híd. Ukrajnának mintegy
15 milliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy 2024-ig fedezni tudja a legsürgetőbb javítási, helyreállítási és újjáépítési munkálatokat,
amelyből mintegy 5,5 milliárd dollárra van fedezet.
Banerji dicsérte az ukrán kormányt, amiért „minden lehetséges fillért” kipréselt a költségvetésből a költségek, köztük az állami támogatások fedezésére, hogy az emberek ne zuhanjanak mélyszegénységbe. Emellett mintegy 200 különálló reformot terveznek a legkülönbözőbb területeken, hogy elősegítsék a gazdaság növekedését, a magántőke bevonzását, az adóbevételek emelését. „Ukrajna kezd sokkal inkább magáénak érezni a saját jövőjét” – fogalmazott.
Az ukrán gazdaság egyébként szerinte figyelemre méltóan ellenállónak bizonyult a háború alatt. 2023 első három negyedévében több mint négymilliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetés áramlott Ukrajnába, ami azt mutatja, hogy piac jó lehetőségeket lát az országban, tette hozzá. Ötből négy cég a háború ellenére is folytatta munkát.
Lassan külföldről is hazatérnek a menekültek: 2023 elején még 8,1, decemberben már csak 5,9 millióan éltek a határokon kívül. Az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma is 3,7 millióra csökkent a 2023 tavaszán mért 5,4 millióról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.