Washington erőlteti a befagyasztott orosz vagyon lefoglalását, de Európa fél Moszkvától

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei elkötelezték magukat, hogy Ukrajna megsegítésére fordítják a befagyasztott orosz vagyont – valahogy. A legfejlettebb ipari államokat tömörítő G7 csoport pénzügyminiszterei jelenleg egyeztetnek Brazíliában a G20 találkozóján belül a lehetséges megoldásokról.

A nyugati államok 282 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be, ennek több mint kétharmadát az Európai Unióban. Abban mindenki egyetért, hogy ezt a vagyont Oroszország nem kaphatja meg, kivéve, ha kötelezettséget vállal arra, hogy segít Ukrajna újjáépítésében.

Európának vannak fenntartásai

Abban viszont már nincs egyetértés, hogy lehet-e törvényesen konfiskálni ezt a pénzt. Az ököl ezúttal is az Egyesült Államok, Janet Yellen pénzügyminiszter a héten ismét a lépés mellett érvelt, és támogatja azt az Egyesült Királyság is, emlékeztetett a Bloomberg.

Az európaiaknak azonban vannak fenntartásaik, Franciaország, Németország és az Európai Központi Bank (EKB) is óvatos a kérdésben. Amiatt aggódnak, hogy Moszkva hasonló ellenlépéssel válaszol, és az aggodalmuk nem alaptalan, mivel az első perctől kezdve ezzel fenyegetőznek, és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint már kész a lista az amerikai, európai és egyéb külföldi vagyonról, amelyet elkoboznak ebben az esetben.

Precedenst teremtene egy ilyen drasztikus lépés

Párizs, Berlin és az EKB amiatt is aggódik, hogy egy ilyen lépésnek milyen hatása lenne a pénzügyi stabilitásra és az euró tartalékvaluta-státuszára, értesült a portál megbízható forrásokból. 

arra késztetne más államokat is, hogy ne nyugati devizákban tartsák a tartalékaikat arra az esetre, ha egy nap hasonló szankciókkal sújtanák őket.

„Nincs jogi alapunk jelenleg az orosz vagyon lefoglalására. Még dolgoznunk kell rajta” – figyelmeztetett a találkozó elején Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter.

Megoldás most nem is várható, az illetékesek 

mivel ez egy politikai döntés, amelyet csak a legfelsőbb szinten lehet meghozni.

Minden javaslat azonban kockázattal jár, mert a vagyonnak mindenképpen át kell kerülnie egyik kézből egy másikba, mielőtt felhasználható lenne. Az egyik szóba jöhető megoldás talán jobban fog tetszeni a kétkedőknek, mert anélkül használná fel a tőkét, hogy ténylegesen lefoglalná azt.

A halogatás is megoldás

Charles Lichfield, az Atlantic Council munkatársa állt elő az ötlettel, amelynek a lényege, hogy a G7-ek kormányai „garanciákat” adnak a piacoknak arra, hogy a befagyasztott eszközöket nem adják vissza Oroszországnak, hacsak az nem hajlandó finanszírozni Ukrajna újjáépítését. Vagyis lényegében megígérik, hogy szükség esetén a jövőben lefoglalják az orosz vagyont, hogy visszafizessék belőle Ukrajna hiteleit.

Így biztosítékot tudnak nyújtani Ukrajnának anélkül, hogy a szóban forgó eszközökhöz – egyelőre – hozzányúlnának, és elkerülhetik a jogi aknamezőt. A hitelezők pedig tudnák, hogy az orosz vagyontárgyak végső soron a hitelük fedezetét képezik.

Ez a lépés azonban csak a döntés elhalasztását jelenti, és ugyanazokkal a kockázatokkal jár, mint a vagyon azonnali elkobzása.

Van mááááásik!

A lehetőségek között szerepel az is, hogy érintetlenül hagyják az eszközöket, de felhasználják azokat a globális piacokon értékesített kötvények biztosítékaként, hogy forrásokat gyűjtsenek Ukrajna számára.

Az EU halad lassan előre abban, hogy extra profitadót vessen ki az immobilizált pénzeszközökből származó nyereségre. 

– ez most fordult elő először, emlékeztetett a Politico.

Az uniós tagállamok január végén egyeztek meg arról, hogy külön számlára helyezik a nyereséget, amelyet a belgiumi székhelyű Euroclear elszámolóház kezel. A profit tavaly 4,4 milliárd eurót tett ki. (Egy euró 393,6 forint.) A Világbank, az ENSZ és az Európai Bizottság legfrissebb jelentésében 486 milliárd dollárra becsülte Ukrajna újjáépítésének költségét – ez a 2,8-szorosa az ország valószínű 2023-as GDP-jének. (Egy dollár 362,9 forint.)