Atomerőmű épülhet az Isztrián

Zágráb és Ljubljana számára is stratégai fontosságú lenne egy új közös atomerőmű építése. A tervek már megvannak, és ha Brüsszel zöldenergiává minősíti az atomot, akkor a fejlesztések is megkezdődhetnek. 

Az egykori Jugoszlávia egyetlen atomerőműve 1983-ban állt szolgálatba a mai Szlovénia területén, közvetlenül a horvát határ mellett. A kezdetben 636 megawattos, majd 696 megawattra bővített, amerikai típusú Westinghouse-blokkot a szlovének a horvátokkal közösen építették Belgrádtól függetlenül, ezért az erőmű az ország felbomlása után is horvát és szlovén közös tulajdonban maradt. A reaktort, amely Szlovénia áramszükségleteinek 35, míg Horvátország áramigényeinek 16 százalékát fedezi, a két ország szakemberei közösen is üzemeltetik.  Nemrég pedig az élettartamát is meghosszabbították 2043-ig. 

Hogyan tovább?

Az államok közti stratégiai együttműködés zavartalan, ezért időről időre felmerül egy újabb reaktor építésének lehetősége is, de a finanszírozás kérdése mindig gondot okozott. Azzal viszont, hogy az unió zöldenergiává minősítheti az atomot, új távlatok nyíltak a projektben. 

A beruházás értékét tízmilliárd euróra becsülik, ám ennyi pénzt a két állam egyelőre csak uniós források bevonásával tudna szerezni. Az új blokk építéséhez azonban nem elég a pénz és a politikai akarat. A szlovének ugyanis még az idén népszavazást tartanak arról, hogy akarnak-e új nukleáris reaktorokat az állam területén. Abban az esetben, 

Ez tovább drágíthatja a beruházást. Potenciális helyszínként szóba jöhet az Isztriai-félszigeten található Plomin, ahol nemrég bezárt az ország utolsó szénerőműve, illetve Sziszek (Sisak) környéke. A közös erőmű építéséről a horvát kormányfő is beszélt. A miniszterelnök a csütörtöki brüsszeli atomenergetikai csúcson határozottan kiállt a nukleáris energia mellett, és azt mondta, országa a jövőben több figyelmet fordít a nukleáris energiára, és a közös erőmű bővítése mellett fontolgatják a kisebb, moduláris reaktorok jövőbeni beszerzését is.