A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet áprilisi német üzleti hangulatindexe 89,4 pontra nőtt a márciusi 87,8-ról, ami meghaladta az elemzők 88,9 pontos becslését. A cégek a jövőt is pozitívan látják: a várakozásokra vonatkozó hangulatindex 89,9 pontra nőtt az előző hónapban regisztrál 87,5 pontról, miközben a jelenlegi helyzet megítélése is 88,9 pontra javult.
Az adatok javulását két tényező magyarázza: a vállalatok arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank kamatvágást hajt végre idén és lassul az infláció. Németország megsínylette az elmúlt két évet: tavaly az infláció, a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt recesszióba süllyedt az év egészében a gazdaság, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk idén az előrejelzések szerint tovább gyengélkedhet: a német gazdaságkutató intézetek – a berlini DIW, a kieli IfW, a hallei IWH, az esseni RWI és a müncheni Ifo – együttműködésével összeállított tanulmányban az idei növekedési előrejelzéseket a korábbi 1,2-ről 0,1 százalékra módosították.
Az exportot ugyanis a koronavírus-járvány után az orosz–ukrán háború és a globális gazdaság csökkenése fogta vissza. Például a fogyasztási cikkek előállításához használt berendezések és egyéb ipari gépek iránti gyenge kereslet még nem állt helyre. A jelentésben a németországi energiaigényes ágazatok visszaesését is kiemelték, amelyek a tavalyi energiaválság óta még mindig nem tudtak talpra állni.
A fizetések emelkedése és az infláció zsugorodása növelheti a fogyasztást, azonban ez csak jövőre lesz érezhető. Viszont a Capital Economics elemzői szerint Közép- és Kelet-Európa képes ellensúlyozni a német gazdaság lassulását még annak ellenére is, hogy a térség országainak Berlin a legfontosabb külkereskedelmi partnere.
A német gyári rendelések februárban 10,6 százalékkal zsugorodtak az előző év azonos hónapjához képest. Sovány vigasz, hogy havi szinten 0,2 százalékos növekedésről számolt be a német statisztikai hivatal. Az utóbbi esetében a belföldi megrendelések másfél százalékkal nőttek, miközben a külföldi megrendelések 0,7 százalékkal csökkentek.
Európa legnagyobb gazdaságában a kiskereskedelmi forgalom is zuhant: februárban 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, és már a negyedik egymást követő hónapban mutat zsugorodást. Havi szinten 1,9 százalékos visszaesést regisztrált a Destatis. Az országban 2022. május óta egyetlen hónap kivételével folyamatos a mutató visszaesése.
Tavaly az év egészében a kiskereskedelmi forgalom 3,3 százalékkal fogyatkozott a 2022-es 0,7 százalékos apadás után.
Az elmúlt hónapokban a gazdasági problémákat tovább fokozták a vasúti és a légi közlekedést egyaránt érintő sztrájkok, amelyek más ágazatokra is nagy hatással voltak. Az viszont pozitív hír, hogy április elején a Lufthansa több hónapos tárgyalás és sztrájkok után megállapodásra jutott a légiutas-kísérők szakszervezetével.
Emmanuel Macron átvenné Európa irányításátEmmanuel Macron meglátta, és próbálja megragadni az európai vezető szerepre törés lehetőségét. Mivel az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak, a német vezetés pedig belpolitikai válsággal küzd, Franciaország maradt a legerősebb államnak az integrációban. A francia elnök ambícióját megtámogatja a biztonságpolitika terén az atomarzenál adukártyája: az unióban ugyanis már csak Franciaország rendelkezik atomfegyverrel. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.