BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Tanker ship moving on the sea.

Újabb országba indult meg az orosz dízelexport

Az orosz–ukrán háború után az EU embargót rendelt el az orosz kőolajtermékek behozatalára, azonban Oroszország átirányította az energiahordozókat Dél-Amerikába, Ázsiába és Afrikába. Azt nem tudni, hogy Kartúm mennyit fizet Moszkvának.

Oroszország megkezdte a dízel exportját Szudánba: a Pavo Rock és a Conga nevű tartályhajók mintegy 70 ezer tonna gázolajat szállítottak múlt héten a kelet-afrikai ország második legnagyobb városába, a vörös-tengeri Port Szudánba. A Marabella Sun pedig néhány nap múlva rakodhat ki. A szállítmányok minden esetben orosz balti-tengeri kikötőkből indultak útnak.

Tanker ship moving on the sea.
Afrikába is jut az orosz dízelből / Fotó: Getty Images

Afrika harmadik legnagyobb országának körülbelül napi 45 ezer hordó (6 ezer tonna/nap) dízelre van szüksége a helyi kereslet kielégítéséhez és havonta 60-70 ezer tonnát importál, főként Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből. Azt nem tudni, hogy Kartúm mennyit fizet Moszkvának, illetve milyen megállapodás jött létre a felek között. Az orosz-ukrán háború kirobbanása után

az Európai Unió embargót rendelt el az orosz kőolajtermékek behozatalára.

Oroszország azonban átirányította az energiahordozókat Dél-Amerikába, Ázsiába és Afrikába: a nyersolaj legnagyobb felvásárlója Kína és India lett, de jut a fekete aranyból Észak-Koreába és számos országba. A dízelexport beindulása azért is érdekes, mert Ukrajna az elmúlt hetekben számos dróncsapást hajtott végre orosz finomítók és raktárak ellen, így felmerült, hogy Moszkva behozatalra szorul.

Sőt, a héten a Reuters arról írt, hogy az eurázsai ország Kazahsztántól tervez 100 ezer tonna üzemanyagot importálni, bár ezt előbb a kazah, majd az orosz kormány is cáfolta. Az még nem világos, hogy az ukrán dróncsapások mekkora kárt okoztak, de a kivitelt egyelőre nem zavarták meg. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az Egyesült Államok felszólította Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokat.

A Fehér Ház ugyanis amiatt aggódik, hogy a csapások és Moszkva megtorlása miatt megugrik a nyersolaj ára, így az üzemanyagoké is, ami növelné az inflációt. Mindez pedig kellemetlen lenne az újraválasztásra készülő Joe Bidennek, így előbb a CIA figyelmeztette az ukrán titkosszolgálatokat, a héten pedig az amerikai védelmi közölte, hogy

Kijevnek az orosz katonai infrastruktúrát kellene támadnia az energetikai létesítmények helyett.

A szállítmányok kapcsán érdemes még megemlíteni, hogy az orosz tankerek a húszik által veszélyeztetett Vörös-tengeren át érnek célba. A húszik azonban már korábban is leszögezték, hogy csak amerikai és izraeli célpontokra támadnak a Vörös-tengeren, márciusban pedig Peking és Moszkva megegyezett a Jement irányító fegyveres csoporttal, hogy a diplomáciai támogatásért cserébe a hajóik zavartalanul közlekedhetnek.

Csehország sem mondott le az orosz olajról

Csehország tavalyi kőolajbehozatalának 58 százaléka a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból érkezett, ez az arány két százalékponttal több, mint 2022-ben. Prága tavaly 7,4 millió tonna kőolajat importált, nagyjából annyit, mint 2022-ben. Az orosz kőolajon kívül a többi kőolaj a Németországot és Csehországot összekötő IKL vezetéken érkezett az országba.

Korábban a kőolajon kívül Csehország az oroszországi gázszállításoktól is függött. Az Ukrajna elleni orosz katonai támadás előtt az orosz földgáz tette ki a csehországi gázfogyasztás 97 százalékát. Tavaly ez az arány 3,8 százalékra csökkent – írja az MTI.

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.