Végérvényesen megváltoztatta a háború az ukrán gazdaságot

Az orosz invázió kezdete óta 19 ezer ukrán vállalat és vállalkozás költözött át az ország keleti területeiről a nyugatira az Opendatabot adatai szerint, és könnyen elképzelhető, hogy ez a tömegvándorlás talán már nem visszafordítható akkor sem, ha véget ér a háború.

A lengyel határ közelében fekvő, hétszázezer lakosú Lvivben szemmel látható a változás, a város szélén daruk pöttyözik a láthatárt, ipari parkokat és egyéb létesítményeket építenek.

– nyilatkozta a Reutersnek Oleh Drovdov építész, aki a háború első napjaiban döntött úgy, hogy átköltözteti cégét Harkivból Lvivbe.

A szakmájának köszönhetően neki szerencséje van, nagy a kereslet az új épületek építése és a megrongáltak felújítása iránt. „A vihar elült. Bár sok a lék a csónakunkon, de haladunk előre” – fogalmazott az építész.

Háborús gazdaság

„A vállalkozások alkalmazkodóképességének, a partnerek támogatásának és a kormányzati programoknak köszönhetően Ukrajna egyre inkább háborús gazdasággá válik” – nyilatkozta a hírügynökségnek Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes.

„Ha összehasonlítjuk a gazdaság 2023-as szerkezetét a háború előtti, 2021-es struktúrával, akkor világosan látható ez az átalakulás. Az ukrán gazdaság rugalmasságot és alkalmazkodóképességet mutat... bizonyítja, hogy képes átvészelni a nehéz időket” – tette hozzá.

Az ország keleti részén folynak a harcok, a városok és falvak rommá váltak a támadások és ellentámadások következtében, súlyos károk érték Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot is.

A Világbank, az ENSZ az Európai Bizottság és az ukrán kormány közös, februárban nyilvánosságra hozott tanulmánya 486 milliárd dollárra becsülte a gazdaság helyreállításának teljes költségét, az összeg azonban folyamatosan nő az újabb károkkal együtt. (Egy dollár 362 forint.)

Ukrajna nyugati része jól áll

A nyugat-ukrajnai városok sokkal jobban boldogulnak. Viktor Mikita, a kárpátaljai régió kormányzója arról számolt be, hogy özönlenek a vállalatok a térségbe, a tevékenységük pedig széles kört ölel fel a sógyártástól a bútoriparon keresztül a textilgyártásig.

A háború előtt Kárpátalja gazdasága nagyrészt a turizmusra és a külföldön dolgozók által hazautal pénzre alapult. „Amikor kitört a háború, rengeteg vállalkozás költözött ide, munkahelyeket teremtettek, a költségvetési kassza pedig kezdett megtelni” – fogalmazott Mikita.

Hasonló trendről számoltak be a lvivi régió illetékesei is, 

A kevés bejelentett háborús külföldi beruházás legtöbbje is a központi és a nyugati régiókra összpontosul, részben azért, mert ezek a régiók profitálhatnak a legtöbbet, ha Ukrajna sikerrel járna és csatlakozna az Európai Unióhoz.

A projektek között szerepel a török Onur Group terve, hogy 50 millió dollárt fektet be grafitbányászatba a nyugati Hmelnyickij régióban, és további 150 millió dollárt megújuló energiaforrásokba Kárpátalján.

A német Bayer 60 millió eurós befektetést ígért kukorica-vetőmagot előállító zsitomíri üzemében, az ír Kingspan Group 280 millió dollárost egy Lviv régióban található létesítménybe.

Harkivban szomorúbb a kép

Harkivban teljesen más a helyzet. Oleh Szinehubov kormányzó szerint a nagyvállalatok 70 százaléka elpusztult vagy felfüggesztette a működését. „A regionális és városi költségvetés 40 százalékkal zuhant” – vallotta be.

A Világbank adatai szerint 

az invázió kezdete és 2023 vége között. Ugyanez az arány 63 százalék a déli országrészben – és 39 százalékos növekedés a nyugatiban.

Kell a munkáskéz

Az ukrán gazdaság 2022-ben a harmadával zsugorodott, 2023-ban azonban már 5,3 százalékkal bővült, idénre pedig 4,6 százalékos növekedést prognosztizálnak.

A gazdasági tárca jelentése szerint az idén leggyorsabban az építő- és a feldolgozóipar, a közlekedés és a kiskereskedelem, valamint a védelmi ipar bővül, 2022 februárja óta több mint kétszeresére nőtt a hadiipari gyártók száma.

Értelemszerűen az ország nyugati részén a legtöbb az üres álláshely, Kárpátalján a számuk 55 százalékkal emelkedett február végére a háború előttiről, Lvivben 23 százalékkal.

A legfrissebb felmérések szerint az ukrán vállalatok 74 százalékát sújtja munkaerőhiány, mivel több millió ember menekült el, a férfiak közül pedig százezrek harcolnak a hadseregben.