Hszi Csin-ping Szerbiában – a látogatás sokkal több, mint gesztus

Nagy várakozás előzi meg Hszi Csin-ping szerbiai látogatását. A kínai nagykövetség NATO -bombázásának 25-ik évfordulóján látogat Belgrádba a kínai elnök, így az időzítés is üzenetértékű. 1999. május 7-én, amikor NATO már közel két hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát, találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, az esetnek halálos áldozatai is voltak. 

Peking felháborodott és magyarázatot követelt, a NATO véletlen balesetnek nevezte az incidenst. Mind a NATO, mind az USA bocsánatot kért Kínától a történtekért és arra hivatkozott, hogy az épületet egy fegyverügyekkel foglalkozó hivatallal tévesztették össze. Amerikai repülőgépek 4 bombát dobtak le a kínai diplomáciai külképviselet épületére, három újságíró életét vesztette, sokan megsérültek, illetve romba dőlt az épület egy része. Pontos részletek sosem derültek ki, de a sajtóban találgatások jelentek meg, miszerint Kína belgrádi nagykövetsége személyesen Slobodan Milosevic néhai jugoszláv államfő kérésére oltalmat nyújtott a szerbiai katonai hírszerzés több tisztjének.

A Belgrád–Budapest vasút szerb szakasza hamarosan elkészül

Vang Ji külügyminiszter közölte, hogy Peking is komoly várakozással tekint a látogatásra, ami újabb lehetőség arra, hogy a két fél megerősítse „acélos” barátságát. Aleksandar Vucic és Hszi Csin-ping a kétoldalú kapcsolatokról, a két ország közötti együttműködés javításáról tárgyal majd. Hszi Csin-ping legutóbb 2016-ban járt a nyugat-balkáni országban, azt megelőzően kínai elnök harminc évig nem járt Szerbiában. 

Magyarország mellett Szerbia is tagja az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésnek. A térség egyik legnagyobb projektje, a Belgrád–Budapest gyorsvasút-vonal kiépítése kínai hitelből valósul meg. A szerbiai szakaszt hamarosan be is fejezik.  

Németország mögött és Magyarország előtt Kína Szerbia legnagyobb külkereskedelmi partnerévé vált. Szerbia tavaly 1,23 milliárd dollár értékben exportált Kínába, a két ország kereskedelmi forgalma elérte a 6 milliárdos szintet. Az új technológiák bevezetése és a mesterséges intelligencia alkalmazása terén is együttműködik a két ország. 

Milos Vucevic szerb miniszterelnök a napokban többször kijelentette, hogy Kína Szerbia megbízható szövetségese, a két ország közötti kapcsolatok a nyugati országok elégedetlensége ellenére is tovább fejlődnek. Rámutatott, hogy 

Szerbia elsősorban rezet és rézércet szállít Kínába. Kína gépeket és alkatrészeket, okostelefonokat és egyéb elektronikát exportál Szerbiába.

Peking nem ismeri el Koszovó függetlenségét

Szerbia jelenlegi vezetői, az elnök, a kormányfő és a parlament elnöke is történelmi jelentőségűnek nevezi Hszi elnök látogatását, arról cikkeznek a szerb lapokban is, hogy Kína máris politikai és technológiai szuperhatalom, hamarosan a világ legnagyobb gazdasága lesz egyben. Támogatja Szerbia területi egységét – nem ismerte el Koszovó függetlenségét – a nemzetközi jog érvényesítését védelmezi az ENSZ Biztonsági Tanácsában is. Tavaly 1,37 milliárd dollárt fektettek kínai vállalatok Szerbiában. Ellenzéki beállítottságú médiumok és politikusok viszont arról cikkeznek és beszélnek, hogy Szerbia Kína általi gyarmatosítása zajlik.