Forradalmi változásokon ment keresztül Kína Hszi Csin-ping alatt

Amióta 2012-ben átvette az ország irányítását, Hszi Csin-ping elnök Kína történelmének egyik legerősebb vezetőjévé vált, keze alatt a gazdaság soha nem látott méretűre növekedett. S bár az elmúlt években hazája egyre súlyosabb problémákba ütközött, az általa kitűzött célok mit sem vesztettek a magasztosságukból.

A Kínai Kommunista Párt márciusban tartott évértékelő ülésén Li Csiang miniszterelnök a beszédében rengetegszer megemlítette Hszit mint az ország legfőbb vezetőjét, aki a kormány és a nép élén, a növekedés és a külpolitikai sikerek mögött állva globális hatalmat faragott az országból.

E heti európai útján Hszi nyugati szövetségeseket és partnereket keres, akiket elcsábíthat Kína legnagyobb versenytársának, az Egyesült Államoknak a befolyása alól, miközben hazája külföldi megítélésén is igyekszik javítani. Ám hiába próbál nagyobb szeletet kihasítani magának a világból, és megnyerni a kereskedelmi háborút Washingtonnal szemben, belföldön egyre sürgetőbb problémákkal kell szembenéznie, amelyek megoldása nélkül sutba vághatja az elmúlt tizenkét évet.

Kína hatalmas gazdasága ugyanis lelassult. Az elhúzódó ingatlanválság, amelyet a szigorú Covid-ellenőrzés évei súlyosbítottak, megingatta a fogyasztói bizalmat. A gyenge globális kereslet, az öregedő népesség és a csökkenő árak sem segítenek. Mindez felveti a kérdést, hogy Kína mostanra megelőzi-e az USA-t a világ legnagyobb gazdaságaként, amire néhány évvel ezelőtt még széles körben számítottak.

Ez azonban Pekinget kevésbé aggasztja, mint a külföldi elemzőket, mivel a kormány első számú célja a „minőségi fejlődés”, vagyis az innovatív csúcstechnológiára épülő, fenntartható növekedés, szemben a korábbi évtizedek adósságvezérelt bővülésével.

– jelentette ki Hszi egy tavaly decemberi beszédében, ahol a gazdaság új alapjairól és Kína jövőjéről beszélt, amelynek szerinte 2025-re „magas jövedelmű” országgá kell válnia. Az adósságalapú növekedéstől való leválás azonban eddig komoly következményekkel járt.

Kína a pénzügyi kockázatokat az ingatlanpiaci buborék kipukkasztásával és a helyi önkormányzatok adósságleépítésre való ösztönzésével próbálja csökkenteni. A 2020-ban bevezetett politikája ugyan megállította a féktelen spekulációt és megfizethetőbbé tette a lakásokat, de számos fejlesztőt csődbe sodort, ami hozzájárult a lakáskereslet csökkenéséhez.

Ez az összeomlás azt jelenti, hogy az egykor a földeladásokra támaszkodó helyi hatóságoknak most egyre nagyobb kölcsönöket kell felvenniük, vagy alternatív bevételi forrásokat kell találniuk. A csökkenő ingatlanárak pedig valószínűleg a fogyasztók egy részét is elszegényítik.

A nemzeti statisztikai hivatal szerint 2023-ban a hetven legnagyobb kínai városban az új lakások ára 1 százalékkal csökkent, míg a használt lakások ára több mint 3 százalékkal esett vissza.

Hszi alatt gazdagabbak lettek a kínaiak

A jövedelmek egyéni szinten jelentősen megemelkednek, a közelmúltbeli defláció köszönhetően pedig a kínai fogyasztók nem szembesülnek azzal a megélhetési válsággal, amely a világjárvány óta számos fejlett gazdaságot sújtott. A feszült munkaerőpiac és az alacsony bizalom miatt azonban az emberek nem szívesen költenek, hanem inkább több pénzt takarítanak meg.

A jövedelmi különbségek is egyre nőnek, annak ellenére, hogy a kínai elnök ígéretet tett a vagyon igazságosabb elosztására a „közös jólét” jelszava alatt.

Eközben a kínai márkák világelsővé váltak az elektromos járművek terén, és 2022-ben a világszerte eladott elektromos járművek mintegy fele innen származott. Az ázsiai ország 2023-ban több napelemet telepített, mint a világ többi része összesen, és rekordmértékben növelte szélenergia-kapacitását.

Peking nagy reményeket fűz ezekhez a zöldágazatokhoz, hogy a növekedés motorjaként pótolni fogják az ingatlanpiac által hagyott űrt. Azonban az ország elmarad a kormány szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás intenzitásának csökkentésére vonatkozó 2025-ös céljaitól.

Ráadásul a kínai beruházások egyre kevésbé vonzók a hazai és nemzetközi befektetők számára. Az ország tőzsdéje az egyik legrosszabbul teljesítő piac világszerte, az elmúlt három évben folyamatosan esett.

S miközben a legfelsőbb vezetők válsághelyzetbe kapcsoltak, hogy megállítsák a vérzést, a befektetők továbbra is konkrét válaszokat várnak a lassuló kínai gazdaság hosszú távú egészségi állapotáról. A külföldi vállalkozások Kínába irányuló közvetlen befektetései tavaly az 1990-es évek eleje óta a legalacsonyabb mértékben nőttek, mivel Peking erőfeszítései, hogy a koronavírus-járvány után visszacsalogassa a tengerentúli cégeket, egyelőre kudarcot vallanak.

– jelentette ki a kínai vezető egy 2023. márciusi beszédében, s a közvélemény-kutatások is alátámasztják, hogy az emberek körében magas szintű az elégedettség a kormánnyal kapcsolatban. A közelmúlt gazdasági problémái azonban a lakosság bizalmát is megrengették.

A hivatalos fogyasztói elégedettségi adatok 2022 áprilisában összeomlottak, amikor Sanghajban zárlatot rendeltek el, és a gazdaság visszaesett, s bár a GDP tavaly hivatalosan 5,2 százalékkal nőtt, a pánik előtti bizalmi szintek nem tértek vissza.

A növekvő problémák miatt egyre több kínai vándorol ki, legálisan vagy illegálisan, augusztus óta pedig a tüntetések száma is emelkedett– főleg a munkaügyi viták miatt –, míg a tőzsdei gyengeségek ritka kirohanásokat váltottak ki a közösségi médiában.

Kína népessége 2023-ban gyorsabb ütemben csökkent, mivel a születések száma rekordalacsony szintre esett, felgyorsítva a hosszú távú kihívásokat jelentő demográfiai változást.

Peking mintegy egy évtizede próbálja arra ösztönözni az embereket, hogy több gyermeket vállaljanak , de ez egyelőre nem járt sikerrel, a társadalom pedig öregszik. A termelésnövekedést az is akadályozza, hogy a kormány nem tudott támogatást szerezni a nyugdíjkorhatár emeléséhez.

A diplomáciában Peking ismét irányt váltott

A kínai kormány az elmúlt években visszavett a Hszi első éveiben elterjedt, erőszakosabb külföldi retorikájából, a békésebb kommunikáción keresztül pedig több nagy nemzetközi vitát is elsimított. Még fő riválisával, az USA-val is sikerült stabilizálnia a kapcsolatait.

Mégis, Oroszországnak az ukrajnai inváziót követő támogatása ártott Kína hírnevének Európában, miközben regionális feszültségek vannak a Fülöp-szigetekkel és Japánnal.

Mindez, valamint az innen kiinduló világméretű járvány következményei hozzájárultak ahhoz, hogy Peking megítélése sokat romlott Nyugaton. A világ többi részén azonban – főleg, ahol az új selyemúton keresztül infrastrukturális beruházásokat hajtanak végre – Kína továbbra is könnyen talál új partnereket.

Kína hadserege egy nagy, de rosszul felszerelt haderőből – amely a Vietnám elleni 1979-es háborúban kudarcot vallott – átalakult egy szervezett, modern hadsereggé, amely még az Egyesült Államoknak is kihívást jelenthet.

– jelölte ki Hszi az ország katonai céljait 2022-ben.

A hivatalos védelmi költségvetés legalább 2008 óta a GDP kevesebb mint 2 százalékát teszi ki, ám a gazdaság növekedésével ez több pénzt jelentett egy modern hadsereg számára, amely bővíti haditengerészetét, légierejét és rakétaerejét, valamint állítólag a nukleáris fegyvereinek a számát is. Ez fokozottan fenyegeti Tajvant, amelyet Kína a területének részének tekint.