Magyarország szívesen tanul Kínától: keleti fejlett technológiákat sajátíthat el a hazai ipar

A kínai gazdaság történelmi léptékű átalakulásának lehetünk tanúi. A „világ összeszerelő üzeméből” néhány évtized alatt az egyik leginnovatívabb országgá lépett elő, 2023-ban a 13. helyen állt a Globális Innovációs Index rangsorán. A világ második legnagyobb gazdaságának modernizációját erős kormányzati támogatás ösztönzi – az amerikai után a kínai startup vállalatokat tőkésítik a világon a legnagyobb összegű befektetések, többnyire állami támogatások formájában.

Az új típusú kínai gazdaság egyik legerősebb területe a megújuló energiaipar. Kína mára már globális piacvezetőnek számít a zöldátmenethez szükséges technológiák előállításában – ilyen például az elektromos autóipar, ahol már 2021-ben a globális termelés 57 százalékát kínai vállalatok biztosították. Az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok előállításában még ennél is nagyobb Kína részesedése, a teljes piac több mint 60 százalékát fedezi. Nem csupán az előállításban jár Kína élen, az ipar egyik első számú motorja az ország saját belső piaca. 2024 áprilisában már minden második eladott gépjármű elektromos volt Kínában.

Kína fejlődési üteme sokakat valósággal megrémít

A 2022-ben világszerte átadott új napelemes kapacitások felét Kínában helyezték üzembe, mialatt a tárolási rendszerek teherbírását megnégyszerezték. A nagy sebességű vasútpálya hosszú meghaladja a 45 ezer kilométert Kínában, a tavaly tesztelt új gyorsvasút a tesztfutamon elérte a 453 kilométeres óránkénti sebességet. Az átalakulás egyik szimbolikus jelentőségű pillanata volt, amikor Oroszország és az Egyesült Államok után Kína vált a harmadik olyan űrhatalommá, amely saját űrállomást tart fenn – a Tienkung, avagy Mennyei Palota első modulja 2021-ben állt Föld körüli pályára.

Az Egyesült Államok egyre nehezebben veszi fel a gazdasági versenyt Kínával, sőt, a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján már most csúnyán elmarad kihívója mögött. Az IMF már 2020-ban arra figyelmeztetett, hogy Kína PPP alapján kalkulált GDP-je megelőzte az amerikait , bár az egy főre jutó GDP tekintetében még óriási a lemaradása a világ második legnépesebb országának. A globális hegemón szerepét elveszteni látszó Egyesült Államok a kiélezett versenyben elkeseredett lépésekre szánja el magát, protekcionizmussal, kockázatcsökkentéssel (de-risking) és leválással (decoupling) válaszol, s elvárja szövetségeseitől is az ehhez való igazodást. Ennek egy szimbolikus esete volt, amikor a Huawei 5G-technológiájával kapcsolatos amerikai tiltakozás miatt az Egyesült Arab Emírségek felfüggesztette az F35-ös vadászgépek akvizíciós tárgyalásait.

Ennek egyik motorja a keleti nyitás, a globális Kelettel és Déllel fenntartott szoros gazdasági kapcsolatok, melyek azonban jócskán túlmutatnak Kínán. 2021-ben és 2022-ben a legnagyobb külföldi befektető Dél-Korea volt Magyarországon, s bár tavaly a második helyre csúszott vissza, 2023-ban is maga mögé utasította Németországot és az Egyesült Államokat is.

Magyarország nem tartja méltóságán alulinak, hogy a Kelettől tanuljon

Természetesen hazánknak nem célja, hogy összeszerelő üzemmé váljon, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Magyarország a kilencedik legdiverzifikáltabb gazdaság a világon. Hazánk felismerte, hogy a világgazdaság motorjául szolgáló, többek között a zöldátmenethez is elengedhetetlen, olcsó és hatékony technológiák immár nem kizárólag a Nyugattól, de a Kelettől is elsajátíthatók. A kínai és a magyar kölcsönös iparfejlesztést szolgálja a Magyar–Kínai Technológiai Transzfer Központ. A 2017-ben, Csungkingban átadott iroda célja a kínai és a magyar szaktudás hatékony összekapcsolása mind a tudományos, mind az üzleti szférában.

A Magyar–Kínai Technológiai Transzfer Központot üzemeltető Csungkingi Tudományos és Technológiai Akadémia nem csupán hazánkkal, de több tucat országgal, köztük Szingapúrral és Svájccal is fenntart hasonló együttműködést. A Transzfer Központ hét kínai tartomány kutatás-fejlesztési műhelyeivel köti össze a magyar ipart és tudományosságot képviselő partnereit, köztük Szecsuannal és Santunggal. A Központ szervezésében létrejött 14 konferencia és mintegy 130 B2B-megbeszélés során 23 projektet sikerült tető alá hoznia, többek között a magyar mezőgazdasági eljárások és szoftverfejlesztői know-how kínai meghonosítása, illetve a kínai energiaipari és elektronikai szaktudás hazai implementációja terén.

Hét kutatás-fejlesztési projekt működik a Technológiai Transzfer Központ égisze alatt, melyek keretei közt három laboratóriumot tartanak fenn. 

Az együttműködés egyik látványos eredménye egy 5 millió dollár értékű, 2023-ban realizált vállalkozás volt, amely során a felek felújították Csungking egyik szennyvízrendszerét.

A Technológiai Transzfer Központ egyik zászlóshajója a Délnyugat-Kínai Egyetemen működő Kínai–Magyar Élelmiszer-tudományi Kutatóközpont. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együttműködésben üzemelő központ több mint 50 tudományos publikációt és két szabadalmat jegyez. 

Itt működik a Magyar–Kínai Gyümölcspálinka Kutatólaboratórium, ahol magyar szakemberek vonják be a kínai kutatókat a gyümölcspárlat-készítés rejtelmeibe. A kínai gasztronómia ugyanis nem ismeri a gyümölcspálinkát, Kínában többnyire rizsből főzik hagyományos párlatukat, a pájcsut. A pálinka azonban egy földrajzi oltalom alatt álló, nemzeti termék, s távol áll a kínai ízléstől – ezért született meg a laborban a chinka. A szójáték a China és a pálinka szavakat vegyíti, de maga a termék is a két kultúra elegye. Megőrizte a magyar pálinka erejét – 47 fokos –, de helyi gyümölcsökből készül. Kóstolhatunk narancsból, japán szilvából, kiviből, citromból és maracujából, sőt, répából és más zöldségekből párolt chinkát.

A Kínai–Magyar Technológiai Transzfer Központ idén az elektromos járműipar, illetve a gyógyszeripar és egészségügy kétoldalú együttműködésében rejlő lehetőségek feltérképezésére vállalkozik, s zászlajára tűzi egyebek mellett a magyar gyógyászati segédeszközök és orvosbiológiai termékek határozottabb jelenlétét a kínai piacokon.