késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Már a németek is hajlanak a befagyasztott orosz vagyon profitjának felhasználására
Módosult a német álláspont, Berlin immár hajlandó támogatni az amerikai tervet, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó profitot Ukrajna megsegítésére fordítsák – értesült a Bloomberg. A németek beleegyezése a portál szerint kulcsfontosságú, és közelebb vihet ahhoz, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás eredményétől függetlenül biztosítsák a támogatást Kijevnek.
A kérdés nagy súllyal szerepel majd a legfejlettebb ipari államok, a G7 csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek csütörtökön kezdődő egyeztetésén az olaszországi Stresában.
Német illetékesek azonban
nem számítanak végső megegyezésre a G7 június 13. és 15. között tartandó csúcstalálkozója előtt, valamint arra sem, hogy az intézkedés még az idén életbe lépjen.
A tét Ukrajna pénzügyi életképessége
A tét az ukrán kormány pénzügyi életképességének fenntartása jövőre és azon túl is. Egyelőre semmi jele, hogy csillapodnának a harcok, ellenkezőleg, az orosz offenzíva eredményeként újabb területeket foglalnak el. Ukrajna leghűségesebb támogatói ezért szeretnének középtávú finanszírozást biztosítani Kijevnek, és egyúttal üzenetet küldeni Moszkvának, hogy nem lankad a támogatás a G7-ek körében – emlékeztetett a portál.
A befagyasztott orosz vagyon felhasználása a novemberi amerikai választásokat övező bizonytalanság miatt egyre sürgetőbb. A politikai megosztottság Washingtonban már így is megnehezítette Joe Biden elnök számára, hogy több segítséget nyújtson Ukrajnának, kihívója, Donald Trump volt elnök pedig enyhén szólva szkeptikus Kijev támogatását illetően.
A csoport az ukrajnai invázióra válaszul fagyasztott be mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz vagyont, amelynek a többsége Európában, a belga Euroclear kezelésében van.
Többféle opció
Washington hónapok óta nyomást gyakorol európai szövetségeseire, hogy ezt a pénzt használják Ukrajna támogatására. Többféle opció napirendre került a vagyon elkobzásától és Kijevnek adásától kezdve kötvénykibocsátás fedezeteként való felhasználásig. Több európai országban, például Franciaországban és Németországban azonban szkeptikusan fogadták ezeket a javaslatokat, félnek ugyanis attól, hogy milyen hatásuk lenne az ilyen lépéseknek a pénzügyi stabilitásra és az euró tartalékvaluta-státuszára. Nem biztosak a döntések jogszerűségében sem.
A legutóbbi amerikai javaslatot azért fogadták pozitívabban az európai országokban, köztük Berlinben is, mert
az csupán az eszközök által termelt profit felhasználásáról szólna, a tőkét nem foglalnák le.
Az Európai Unió már megállapodott, hogy közel 100 százalékos adót vetnek ki a bevételre, és a befolyó összeget évente kétszer átutalják Ukrajnának. Ezt váltaná fel a G7-ek megállapodása. A döntést az uniós nagykövetek május elején, az európaügyi miniszterek kedden támogatták.
Hitelként előre megkapja Ukrajna
A befagyasztott eszközök becslések szerint évi ötmilliárd eurót generálnak. A javaslat szerint a hét vezető ipari állam meg fogja becsülni, hogy mennyi profit termelődik adott idő alatt, és ezt az összeget előre átadják Kijevnek hitelként. Bár sok a bizonytalanság, az átutalt összeg elérheti az 50 milliárd eurót. Ki kell még dolgozni olyan részleteket is, hogy hogyan és ki kezeli majd a pénzt.
Washington abban bízik, hogy minden G7-tagállam beszáll a hitel finanszírozásba, de egyedül is hajlandó állni a cechet, ha az EU garanciát vállal rá, hogy az orosz vagyon befagyasztva marad, és visszafizetik a kölcsönt.
Oroszország visszavág
Maradnak azonban jócskán bizonytalanságok. Mi történik például abban az egyelőre igen kevéssé valószínűnek tűnő esetben, hogy véget ér a háború, és Oroszország kész finanszírozni Ukrajna újjáépítését? Az Európai Központi Bank (EKB) és az uniós tagállamok meg akarják védeni az Eurocleart is a pénzügyi kockázatoktól, például arra az esetre,
ha Oroszország perel vagy ellenintézkedést hoz, ami borítékolható.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház, a duma elnöke többször nyilvánosan kijelentette, hogy Moszkva elkobozza az uniós vagyont, ha Brüsszel „ellopja” az övékét, és Ukrajna megsegítésére vagy újjáépítésére használja. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még tovább ment, egy december végi sajtótájékoztatón bejelentette: már készen is van egy orosz lista az amerikai, európai és egyéb külföldi vagyonokról, amelyeket elkoboznak válaszképpen. Az állami hírügynökség, a RIA szerint az országban lévő nyugati cégek vagyona 288 milliárd dollár értékű lehet, vagyis majdnem akkora érték, mint a lefoglalt orosz vagyon.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha az EU-nak szankcióként kell végrehajtania a megállapodást, mert akkor hathavonta meg kell újítania a vagyonbefagyasztásról szóló határozatát, ami egyhangú döntést igényel. Vagyis fennáll annak a veszélye, hogy egyetlen uniós tagállam kétségessé teheti a hitelek visszafizetését azzal, hogy megakadályozza ezt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.