Vámháború: Kína több fronton válaszolna Európának – megvan, kik lennének a legnagyobb vesztesek

Újabb frontok nyílhatnak meg az Európai Unió és Kína között kirobbant vámháborúban, mivel az elemzők szerint Peking a korábbi kereskedelmi vitáihoz hasonlóan egyszerre több terméket is célba venne, hogy megbüntesse a kontinenst az elektromos autóira kivetett korlátozások miatt.

Brüsszel a védővámok bevezetésével azt akarta elérni, hogy a kínai autógyártók lecsökkentsék a dömpinget és az agresszív terjeszkedést Európán belül, ám ezzel magára haragította Pekinget, amely nem először kel birokra egy másik gazdasági nagyhatalommal a kereskedelmi korlátozások miatt.

A legutóbbi, Egyesült Államokkal folytatott vámháborúja mindkét oldalon jelentős büntetéseket jelentett, ám a forgatókönyv valószínűleg nem erre, hanem a 2017 környékén Kína és Ausztrália között kirobbant konfliktusra fog emlékeztetni.

A kormány és az állami média már nyilvánosan meg is nevezett néhány példát, amelyek esetében az EU válaszcsapásra számíthat, jelentősen megemelt vámok és adók képében. S bár ezekkel elsősorban az elektromos autóiparával szembeni fellépés támogatóit – például a németeket, franciákat és spanyolokat – akarják sújtani, az egész unió piaca ki van téve Peking haragjának.

Jaj a francia konyaknak

A Bloomberg elemzői szerint az első termék, amely a lehetséges vámlistára felkerült, az európai brandy lenne. Ez azonban szinte kizárólag Franciaország exportját érintené, mivel az európai párlatok több mint 99 százaléka innen származik.

Peking januárban dömpingellenes vizsgálatot jelentett be, amely akár több évig is eltarthat – a kereskedelmi minisztérium azonban bármikor bevezethet előzetes büntetővámokat, ahogyan azt korábban az ausztrál borral is megtették.

Az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek gyakran a kereskedelmi akadályok célpontjaivá válnak, a kínai kormány pedig a múltban több alkalommal is olyan árukra rótt ki büntetővámot, amelyek nem alapvető fontosságúak, vagy máshonnan is beszerezhetők. Az exportáló ország azonban elveszítené az óriási ázsiai piacot, a termelői pedig súlyos károkat szenvedhetnek.

A francia brandy, különösen a konyak tökéletes példája ennek. A kínai fogyasztók könnyen találhatnak alternatív italokat, azonban Párizs számára – amely az európai vámok legnagyobb támogatója – nagy fejfájást okozna a lépés. A Nemzetközi Kereskedelmi Központ adatai szerint ugyanis 2023-ban Kína volt Franciaország második legnagyobb exportpiaca az alkoholos termékek körében.

Sertéshús: Spanyolország kapja a legnagyobb pofont

A héten Peking bejelentette, hogy vizsgálatot indít az európai sertéshúsdömpinggel kapcsolatban is, s ha ez vámok kivetéséhez vezetne, az a legnagyobb beszállítókra, például Spanyolországra – amelynek Kína tavaly a második legnagyobb piaca volt –, valamint Dániára és Hollandiára összpontosulhat.

A Kínára gyakorolt hatás itt is korlátozott lenne: a hús nagy részét amúgy is a hazai gazdáktól szerzik be, szükség esetén pedig más exportáló országokhoz, például Brazíliához és az Egyesült Államokhoz fordulhatnak, ami csökkenti a hiány vagy a magasabb árak kockázatát.

A korábbi viták során Kína úgy próbálta beállítani a kereskedelmi szankciókat, mintha azok összhangban lennének a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival, például az ausztrál faanyagot állítólagos kártevők megtalálására hivatkozva blokkolta, vagy a bort és az árpát a dömpingre és támogatásokra vonatkozó vádak miatt sújtotta vámokkal. Úgy tűnik, hogy most is ezt az utat követnék.

Célkeresztben a mediterrán bortermelés

Egy májusi állami közlemény a bort is megemlítette, mint olyan terméket, amely a tejtermékek és a sertéshús mellett felkerülhetne a védővámlistára.

A konyakhoz hasonlóan ez is a franciáknak fájna a legjobban, ők ugyanis Kína legnagyobb borszállítói, ám Olaszország és a spanyolok sincsenek messze lemaradva mögöttük.

Könnyű lenne más beszállítókat is találni, ha Peking büntetővámokat vetne ki a borokra, vagy más módon blokkolná az európai importot. Az ausztrál bor ugyanis már visszatért a piacra, miután Kína márciusban feloldotta az extra vámokat.

A világ borpiacán ráadásul jelenleg történelmi túlkínálat van, ami azt jelenti, hogy ugranának az európai termelők riválisai az űr betöltésére.

Szemet szemért, autóipart autóiparért

A Kínai Kereskedelmi Kamara az EU-ban a múlt hónapban arra is utalt, hogy az importált gépjárműveket is célba veheti Peking. Szerdán pedig több autógyártó is arra kérte a kormányt, hogy a belföldi ipar védelmében emelje meg az Unióból származó gépjárművekre kivetett vámokat.

Peking ugyan 2018-ban 15 százalékra csökkentette a személygépkocsik behozatalára kivetett vámokat amellyel az amerikai–kínai kereskedelmi feszültséget próbálta enyhíteni – ez az erőfeszítés azonban nem hozta meg a kívánt eredményeket, és most az EU-n is csattanhat az ostor. Ha Európára szelektíven vetnék ki az extra vámokat, az a leginkább Németországot és Szlovákiát sújtaná, egy általános intézkedés viszont Amerikában és Japánban is húsba vágna.

Peking a korábbi kereskedelmi háborúk során hajlandóságot mutatott arra, hogy az autópiaci vámokat eszközként használja. Trump alatt átmenetileg 40 százalékra emelte az amerikai autókra kivetett vámot, Brad Setser, az USA kereskedelmi hivatalának korábbi tanácsadója szerint pedig most 25 százalékos emelésre számíthatnak az európai exportőrök.

Kína európai importjának nagy része olyan luxusgyártóktól származik, mint a Porsche, a Mercedes-Benz vagy a BMW. S bár a diverzifikáció itt nehezebb lenne, mint az élelmiszer-import esetében, van néhány más csúcskategóriás lehetőségük – beleértve az elektromos autókat, amelyek gyorsan meghódítják a hazai piacot.

A sajt is a vámháború áldozatává válhat

Az állami média a tejtermékeket jelölte meg a lehetséges célpontok között, mivel ez egy másik olyan terület, ahol Kína nem függ túlságosan az importtól, és más lehetséges eladók is beszállhatnak a piacra.

A sajtimportnak jelenleg körülbelül a fele Új-Zélandról érkezik, további mintegy harmadát pedig az Európai Unióból – főleg Dániából, Hollandiából, Németországból és Franciaországból – szállítják be. A behozatal azonban az elmúlt években jelentősen visszaesett a hazai termelés fellendülése miatt, mivel Peking jelentős lépéseket tett azért, hogy önállóbbá váljon ezen a területen.

Csak rémhír a repülőgépek megtámadása

Bár a kormány és az állami média is felvetette a légi közlekedést, ahol a vámháború újabb frontja nyílhatna meg, ennek valószínűsége rendkívül alacsony, mivel a világon jelenleg két nagy beszállítója van a repülőgépeknek:

• a franciaországi székhelyű, páneurópai Airbus;
• valamint az amerikai Boeing.

Tekintettel arra, hogy Peking jelenleg az Egyesült Államokkal is kereskedelmi háborúban áll, hazai gyártói pedig nem képesek lépést tartani a kínai légi közlekedés igényeivel, nem valószínű, hogy hátat fordítanának az európai repülőgépgyártónak, főleg, amikor a Boeing gépeinek a közelmúltban több nagy balesete is volt.

Sőt, a kínai légitársaságok állítólag tárgyalásokat folytatnak arról, hogy több mint 100 utasszállítót vásároljanak az Airbustól. Ez pedig akár az európai tisztviselők aduászává is válhat a bizonyulhat az elektromos autókra kivetett vámokról szóló tárgyalások során, amely akár az összes kínai büntetőlépést beárnyékolhatja.