Von der Leyen elhappolt 400 milliárd eurót

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy nagyobb személyes ellenőrzést szeretne az uniós kiadások egyharmada felett. Egy, a Politico című brüsszeli lap által megismert belső bizottsági dokumentum ismerteti, hogy a szegényebb területek finanszírozásának reformját a közvetlenül az ő irányítása alatt működő részleg hajtja majd végre. 

Az úgynevezett kohéziós politikát jelenleg a bizottság régiókért felelős osztálya irányítja az egyes országok helyi szerveivel együttműködve. 

A felülvizsgálat hatással lehet a kérdéssel megbízott biztos, a portugál Elisa Ferreira munkakörére. A brüsszeli botrány különösen kiélezett helyzetben robbant ki – nyilván nem véletlenül most szivárogtatták ki –, hiszen nagy erőkkel folyik a harc az uniós csúcspozíciókért.

Von der Leyen döntése élesen szembeállítja őt a régiókkal, amelyek attól tartanak, hogy a hatalomcentralizáció következtében kevesebb pénzt kapnak a jövőben. A brüsszeli lap által látott levélben több mint száz regionális szervezet és önkormányzat hatalomátvétellel vádolta a bizottság vezetőjét, attól tartanak, hogy kimaradnak a kohéziós politika jövőjének alakításából. 

– írta Vasco Alves Cordeiro, a helyhatóságokat képviselő brüsszeli testület, a Régiók Európai Bizottságának elnöke. 

 – tette hozzá. A bizottság sajtóosztálya minderre szűkszavúan csak annyit válaszolt, hogy Von der Leyen „nagyon ragaszkodik a kohéziós politikához”.

Miközben a blokk növeli védelmi képességeit és felkészül a Kínával vívott kereskedelmi háborúra, a belső bizottsági dokumentum szerint a következő években a szegényebb területek finanszírozása lekerül a prioritási listáról. 

• A programot az EU 1980-as évekbeli bővítése után növelték, és 
• jelenleg a blokk legdrágább szakpolitikája – a 2021–2027 közötti időszakban 392 milliárd euróval. 
• A pénz nagy részét a Dél- és Kelet-Európában található elmaradott régiók kapják,
• főleg környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra kiépítésére, például új autópályák építésére fordítják. 

– mondta egy névtelenséget kérő uniós diplomata, aki a tömb végrehajtó testületével szembeni csalódottságának adott hangot.

A bizottsági dokumentum a kohéziós politikát a „gazdasági konvergencia és fellendülés” fejezetben sorolta fel, utalva arra, hogy a finanszírozást egy ország gazdasági teljesítményének javítására lehet felhasználni, szemben a társadalmi kohézió homályosabb fogalmával. 

– mondta egy másik uniós tisztviselő. A jelenlegi szabályok szerint a régióknak nyújtott finanszírozás olyan szociális programokhoz is hozzájárul, mint a munkavállalók átképzési programjai és a marginalizált közösségek oktatása.

Von der Leyen minél több pénz elosztását vonja saját felügyelete alá

A központosításra tett kísérletként a bizottság a szakpolitika felülvizsgálatát egy olyan szervezetnek adta át, amelyet a blokk 700 milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alapjának kezelésére hoztak létre, és amely szintén Von der Leyen közvetlen irányítása alatt működik.

Von der Leyent gyakran kritizálják amiatt, hogy koncentrálja a hatalmat, a hatásköröket egy szűk csoport kezébe vonja össze. Most felvetődik annak gyanúja, hogy a régiók háttérbe szorításával megszerzi a felügyeletet a brüsszeli pénzek egyik stratégiai fontosságú területe felett. 

A kohéziós alapokból Portugália déli régiói, valamint Lengyelország keleti régiói kapják a legtöbb pénzt. A Von der Leyen újrázásával kapcsolatos háttértárgyalásokon az ezeket a régiókat képviselő európai parlamenti tagok minden bizonnyal felvetik a kérdést – Von der Leyennek minden szavazatra szüksége van, hogy az Európai Parlament is áldását adja második ciklusára, ha ezt előzőleg az Európai Tanács is jóváhagyja. 

Von der Leyen brüsszeli kritikusai szerint a bizottság elnöke túlságosan is arra összpontosít, hogy Amerikával és Kínával folytatott versenyben uniós szintű ipari óriásokat hozzon létre – a szociális és regionális fejlődés rovására. 

– kifogásolják.

A hírek szerint Von der Leyen tervei között az is szerepel, hogy a kifizetéseket attól tennék függővé, hogy az országok – és nem a régiók – teljesítenek-e konkrét célokat. Ez drámai változást jelentene a jelenlegi rendszerhez képest, amelyben a finanszírozást a helyi szerveknél felmerült költségek visszatérítéseként fizetik. Ez nagyon hasonlítana a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek felszámolására létrehozott alap működési elvéhez.