Trumpra készül Európa: kétlépcsős stratégiával vágna vissza Brüsszel a vámokra

Brüsszel kétlépcsős kereskedelmi stratégiát dolgoz ki Donald Trumppal szemben, ha ő nyeri a novemberi elnökválasztást. Először gyors alkut kínál, ám ha Trump mégis a büntetővámok mellett dönt, célzott megtorlásra számíthat. 

Az uniós tisztségviselők mézesmadzag és korbács megközelítésben látják a legjobb választ Trump ígéretére, miszerint minimum 10 százalékos vámot vet ki a teljes amerikai importra. Brüsszel becslései szerint ez évente mintegy 150 milliárd euróval csökkentheti az uniós exportot.
Az uniós kereskedelmi diplomaták azt tervezik, hogy még hivatalba lépése előtt megkeresik Trump csapatát, s tárgyalásokat kezdeményeznek arról, hogy mely amerikai termékeket vásárolhatna az EU nagyobb mennyiségben. 
Ha a kereskedelem javításáról szóló tárgyalások kudarcba fulladnak, és Trump magasabb vámokat vet ki, az Európai Bizottság kereskedelmi osztálya listát állít össze azokról az importtermékekről, amelyeket 50 százalékos vagy annál magasabb vámokkal sújthat. 

– mondta egy magas rangú uniós tisztviselő a Financial Times című lapnak. „Megállapodásokat keresünk, de készen állunk arra, hogy megvédjük magunkat, ha arra kerül a sor. Nem a félelem vezérel majd minket” – tette hozzá. 

Trump alatt is fájt a mérleghiány 

Trump 2017 és 2021 közötti első hivatali ideje fájt az EU-nak, amely rendszerint jelentős áruforgalmi többletet ér el az Egyesült Államokkal szemben. Miután Trump 2018-ban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 6,4 milliárd euró értékű, az EU-ból és más országokból származó acél- és alumíniumimportra vetett ki vámokat, az EU 2,8 milliárd euró értékű kiegyenlítő vámokkal vágott vissza.

Az intézkedések megtervezésekor Brüsszel úgy döntött, hogy Trump törzsszavazóit veszi célba a bourbon whiskyre, a Harley-Davidson motorkerékpárokra és a motorcsónakokra kivetett jelentős vámokkal. Ezeket a vámokat azonban márciusig felfüggesztették, ez része a Biden-kormánnyal kötött ideiglenes megállapodásnak, amely a fémvámok szüneteltetésére irányult.

Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa a Financial Timesnak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a két fél el tudja kerülni a múltbeli „konfrontáció” megismétlődését. 

– mondta.
Ugyanakkor hozzátette: „A vámokkal megvédtük az érdekeinket, és készen állunk arra, hogy szükség esetén ismét megvédjük.” Dombrovskis azt is közölte, hogy Brüsszel nyitott a célzott megállapodásokra a 156 milliárd eurós áruforgalmi deficit csökkentése érdekében.

Amerika éves kereskedelmi deficitje a 2016-os 114 milliárd euróról, amikor Trump megnyerte a választásokat, 152 milliárd euróra nőtt 2020-ra, vagyis hiába vezette be az elnök a vámokat, nem csökkent a hiány. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta az EU nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt importál a kieső orosz szállítások helyettesítésére. Az Egyesült Államok deficitje Joe Biden elnök alatt stabil maradt, és 2023-ban elérte a 156 milliárd eurót.

Az EU tisztségviselői azonban arra figyelmeztetnek, hogy nehéz jelentősen növelni az amerikai exportot, amelyben a nyersanyagok dominálnak, míg az EU vezető exportcikkei a gyógyszerek, az autók, valamint a drága élelmiszerek és italok, például a pezsgő.

Probléma az is, hogy az EU gazdasága kevesebb mint feleakkora ütemben növekszik, mint az amerikai, vagyis mérsékeltebb a kereslet az öreg kontinensen. 

• Az EU GDP-jének 1 százalékába kerülne, 
• szemben az USA 0,5 százalékával. 
• Ugyanakkor az USA-ban 1,1 százalékkal növelné az inflációs rátát, 
• míg az EU-ban csak 0,1 százalékkal emelkednének átlagosan a fogyasztói árak.
  A brüsszeli döntéshozók bíznak benne, hogy Trump nem akarja szítani az inflációt, hiszen a választók aggódnak a megélhetési költségek miatt.