Indul a harc: a kormány, és az ellenzék egyaránt győztesnek vallja magát a venezuelai választásokon

Nehezen mossa majd magát tisztára Nicolas Maduro eddigi köztársasági elnök, ugyanis a hivatalos közlés szerint a szavazatok 51 százalékát szerezte meg, azaz igen szoros eredmény született. Ha Maduro marad a hatalmon, az azt jelenti, hogy meghosszabbodik a negyedszázados szocialista uralom.

Exit poll vs. hivatalos eredmény

– ezt mondta az ellenzéki vezető társa, Maria Corina Machado. Az most még nem világos, hogy mi lesz az ellenzék következő lépése, Gonzalez mindössze annyit mondott, hogy támogatóit nem szólította fel arra, hogy az utcára menjenek vagy erőszakos cselekményeket kövessenek el. 
Az eredmények kihirdetése előtt azonban történtek rendbontások országszerte, a szavazóhelyiségekben verekedés is volt. Emellett egy spontán szerveződő tüntetést a rendőrségnek kellett feloszlatnia Catiában, a Caracas nyugati részén fekvő ellenzéki bázison.  

A Nyugat aggódik

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Washingtonnak komoly aggályai vannak amiatt, hogy a kihirdetett eredmények nem tükrözik az emberek akaratát. Úgy vélik, hogy a választási bizottság valójában „Maduro egyik karja”.

Caracas és Washington között régóta feszültség van: Maduro először Hugo Chavez baloldali diktátor halálakor lépett hivatalba 2013-ban, 2018-as újraválasztását az Egyesült Államok mellett  többi demokrata ország is csalásnak tartja.  

A hadsereg azonban mindig Maduro oldalán volt, így tehát az elnök bebiztosította a saját hatalmát.

A szomszédai sem támogatják az elnököt. Javier Milei argentin elnök csalásnak nevezte a végeredményt, Costa Rica és Peru szintén nem fogadja el a voksolást. Chile is nemtetszésének adott hangot.  
Kuba, Honduras és Bolívia viszont gratulált Madurónak a győzelemhez. 

a Kreml közleménye szerint megnyílik a lehetőség, hogy a két ország kapcsolatai „stratégiai szintűek” legyenek. Az orosz elnök egyúttal megismételte, hogy mindig szívesen látja Madurót Moszkvában.  

Hogyan tovább?

Maduro győzelmi beszédekor megerősítette, hogy aláír egy rendeletet a „nagy népi párbeszédről”. Arról azonban semmit sem lehet tudni, hogy ez valójában mit takar. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Edison Research közzétett egy felmérést, amely szerint a nyugodt viselkedéséről ismert ellenzéki Gonzalez a szavazatok 65 százalékát szerezte meg, míg Maduro mindössze 31 százalékot kapott.  

Miután a hadsereg is Maduro mellett áll, nehéz elképzelni, hogy végül is az ellenzék alakítson kormányt. 

Venezuela valószínűsíthetően továbbra sem tudja majd értékesíteni az olaját – hivatalos úton biztosan nem –, azaz nem számíthat egy fontos bevételi forrásra. A globális olajpiacon pedig a venezuelai olaj nem növeli majd a kínálatot. Maduro valószínűsíthető győzelmének hírére nem reagált hisztérikusan az olajpiac, a Brent ára egy dollár körüli esés után, 80 dollár körül alakul.

A venezuelai gazdaság tehát valószínűleg továbbra is mélyrepülésben marad, és bár a 2020 környéki, több mint 20 százalékos recesszió után a gazdaság tavaly 4 százalékkal nőtt, az 50 százalék környéki infláció megfojtja az életszínvonal-emelkedés lehetőségét. Jelen pillanatban persze nagy kérdés, hogy mi lesz az utolsó csepp a pohárban. Ha ez a mostani választás, akkor – miután a hadsereg Maduro oldalán áll – véres polgárháború veheti kezdetét, ha nem, akkor pedig tovább szilárdíthatja hatalmát Maduro – a venezuelai nép rovására.