Vége az arany életnek Japánban

Az évek óta lassú gazdasági növekedés és a népességfogyás miatt sok japán kis- és középvállalkozás (kkv) állami segítséggel és szinte ingyenes finanszírozással tengődik. Bár kisvállalatokról van szó, a súlyuk jelentős, mivel tízből hét munkahelyet ők adnak, most azonban alaposan felfordul a számukra a világ.

A tokiói kormány ugyanis hagyná csődbe menni az alulteljesítő cégeket – értesült három magas rangú kormányzati tisztviselőtől a Reuters. Felismerték ugyanis, hogy le kell cserélni az elsorvadt vállalkozásokat olyanokra, amelyek képesek növekedést biztosítani a világ negyedik legnagyobb gazdaságának.

Nem valószínű, hogy a változás gyorsan bekövetkezik, de azt mindenképpen mutatja, hogy másképpen gondolkodnak a döntéshozók egy olyan országban, ahol eddig jellemzően a csődök elkerülésére és a meglévő munkahelyek megóvására törekedtek a termelékenység rovására.

Átstrukturálja a munkaerőpiacot

A lépés segít Japánnak átcsoportosítani a munkaerőt a termelékenyebb vállalatokhoz, ami egyúttal ahhoz is hozzájárul, hogy emelkedjenek a munkabérek. Erre nagy szükség volna, mert 

messze elmarad a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlagától.

A kormány abban reménykedik, hogy a változás összeolvadások és felvásárlások révén következik be, nem pedig széles körű csődökkel és elbocsátásokkal. A kabinet központokat is felállít, amelyek tanácsokkal látják el a kisvállalkozókat.

Máris több a csőd

A gazdasági tárca azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy továbbra is támogatja majd anyagilag és egyéb módon a kkv-kat, de azoknak is mindent meg kell tenniük, hogy befektetésekkel és javuló termelékenységgel javítsák a helyzetüket.

A minisztérium elismerte, hogy „kissé emelkedő tendenciát” mutatnak a csődök, ismét annyi vállalkozás jelent fizetésképtelenséget, mint a koronavírus-járvány előtt, a munkavállalók pedig álláshelyet váltanak, ha jobb feltételeket és magasabb bért kapnak.

– válaszolta a tárca a hírügynökség megkeresésére.

Zombivállalat-probléma

A Teikoku Databank kutatóintézet adatai szerint Japánban mintegy negyedmillió zombicég volt tavaly – ez olyan vállalkozást jelent, amely huzamosabb ideig a felhalmozott adósságának csak a kamatát képes fizetni a megtermelt nyereségből. Ez a cégek 17,1 százalékát jelenti, a számuk több mint egy évtizede nem volt ilyen magas, döntő többségük maximum 300 embert foglalkoztat.

A kormány már márciusban arra ösztönözte a bankokat, hogy inkább segítsenek a gyenge vállalatok átalakításában ahelyett, hogy továbbra is hitelekkel támogatnák őket, bár közvetlenül nem említette a zombikat. Arra a kérdésre azonban határozott igennel felelt az egyik vezető tisztségviselő, hogy 

mivel ezzel a kormánypárt nemkívánatos társadalmi haragot kockáztatna. „Lopakodva, fokozatosan tesszük ezt. Japán ugyanis borús jövő elé néz, ha nem tudjuk növelni a termelékenységet” – vallotta be.

Termelékenységben is sereghajtók

Japán nem csupán az átlagbért, hanem az egy főre jutó GDP-t illetően is sereghajtó az OECD-tagállamok között, pedig ez utóbbi a munkatermelékenység barométere. Az egy főre jutó GDP 33 934 dollár, alacsonyabb, mint Franciaországé és Olaszországé.

Vannak azonban határai annak, hogy mennyi „kreatív pusztítást” bír el Japán, hiszen egyes vidéki területeken az alulteljesítő vállalkozások továbbra is nélkülözhetetlenek a közösségek számára, a népesség folyamatos csökkenése miatt viszont biztosítani kell a munkaerőt az életképes vállalkozásoknak. 

A szigetországban egyre kevesebb gyerek születik, a kisgyermekes anyák nehezebben találnak állást, külföldieket pedig nehezebb felvenni a gyenge jen és a szigorú szabályok miatt, így maradnak az idősek. Az alkalmazottak 10,6 százaléka, azaz 6,39 millió munkavállaló volt 2022-ben 65 éves vagy idősebb. 

Kisida Fumio miniszterelnök azonban nyomást gyakorolt a vállalatokra, hogy növeljék a béreket. A legnagyobb japán szakszervezet, a Rengo szerint idén az elmúlt három évtized legnagyobb, átlagosan 5,1 százalékos béremelését hajtották végre a szigetországban, ez azonban nem érvényes sok kisvállalkozásnál, ahol nem működnek érdekképviseletek.