Gáza romokban hever – Gigantikus összegbe kerülhet az övezet újjáépítése

Gáza lakóépületeinek több mint 70 százaléka megsemmisült, illetve megrongálódott a tavaly október óta tartó háborúban. Az izraeli légi csapások következtében eddig több mint 42 millió tonna törmelék keletkezett az övezetben, amivel meg lehetne tölteni egy New Yorktól Szingapúrig terjedő dömpersort.

Az ENSZ szerint a romok eltakarítás évekbe telhet és 700 millió dollárba (251 millárd forint) kerülhet. A gyümölcsösök és a földek szintén használhatatlanná váltak: az övezet mezőgazdasági területének legalább fele elpusztult, ami a helyi agrárszektor összeomlásához vezetett. A feladatot megnehezíti, hogy a romhalmaz ideális környezet jelent a számos betegséget terjesztő homoki legyeknek.

Tovább fokozza a problémákat az azbeszt: Gázában mintegy 2,3 millió tonna törmelék tartalmazza a szigetelőanyagként használt, több tucat országban betiltott azbesztet. A sérült kórházakból származó veszélyes anyagok szintén aggodalomra adnak okot. A fel nem robbant bombák mellett tovább nehezíti a helyreállítást, hogy a lerombolt épületek alatt mintegy 10 ezer holttest rejtőzhet. 

Az ENSZ szerint több ezer munkásra lesz szükség csak a törmelék összegyűjtéséhez és ártalmatlanításához, amihez jelenleg nincs elég munkaerő, ezért Jordániában megkezdték a szakemberek kiképzését. A munkába a tervek szerint részben a helyi lakosságot is bevonják. Az újjáépítéshez azonban még ennél is több dolgozó kell majd a jövőben.

Jogi szakértők foglalkoznak majd a tulajdonjogokkal, mivel a tulajdonosok halála miatt kérdéses, hogy kihez tartozik egy-egy birtok, ingatlan. Az újjáépítés költségeit összesen 80 milliárd dollárra (28,7 ezermilliárd forint) becsülik, bár ez a jövőben tovább nőhet. A korábbi háborúk után az emberek általában a családjuknál vagy bérelt ingatlanban húzták meg magukat, amíg otthonaikat újjáépítették. 

A pusztítás mértéke miatt ez most biztosan nem lesz lehetséges, ami újabb feladat elé állítja a szakértőket: az építkezések alatt meg kell oldani a fedél nélkül maradt palesztinok elhelyezését, miközben az elszállított romok tárolása is komoly kihívásnak ígérkezik a Budapestnél kisebb méretű, mindössze 365 négyzetkilométeres gázai övezetben.

Segíthet csökkenteni a költségeket, hogy a nem szennyezett törmeléket fel lehet használni az újjáépítéshez. Az ENSZ becslése szerint az újrahasznosításból származó beton elegendő lenne Gáza teljes úthálózatának újjáépítéséhez. A nemzetközi szervezet úgy számol, hogy ezzel körülbelül 143 millió dollárt lehet megtakarítani.

Csak béke után kezdődhet meg a munka

A Bloomberg emlékeztet rá, hogy csak akkor kezdődhet meg az építkezés, ha a felek előbb békét kötnek. Jelenleg Dohában tárgyalnak a felek a tűzszünetről katari és egyiptomi közvetítéssel, az egyeztetéseken a CIA igazgatója, William J. Burns és a Fehér Ház közel-keleti képviselője, Brett McGurk is részt vesz. Burn ígéretesnek nevezte a megbeszéléseket.

Az ugyanakkor kérdéses, hogy a jövőben milyen megállapodás jöhet létre. Az arab államok kormányzati szerepet biztosítanának az újjáélesztett Palesztin Hatóságnak, amely nem foglalná magában a Hamászt. Joe Biden amerikai elnök kormánya nagyobb rugalmasságra ösztökéli Izrael jelenlegi vezetését, amely ellenzi az önálló palesztin állam létrejöttét.

Az is kérdés, hogy ki finanszírozná a helyreállítást. A korábbi háborúk után az energiahordozók exportjából élő arab államok, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Japán nyújtott segélyeket, bár eltérő mértékben. Katar számít az egyik legnagyobb támogatónak, amely egy évtized alatt több százmillió dollárt nyújtott az övezetnek.

Ezúttal azonban jóval nagyobb nemzetközi együttműködésre lehet szükség, hogy kigazdálkodják a 80 milliárd dolláros becsült összeget. Ráadásul több ország is jelezte, hogy ezúttal átfogó, tartós békét kell teremteni és megszüntetni az erőszak visszatérését.