Miért szállt el a kávé ára, és meddig maradhat ez így?

A kávé a dolgozók egyik energiabombája, az egyetemisták és a középiskolások társa a tanulásban, sőt, sokaknak már ahhoz is elengedhetetlen, hogy reggel elinduljanak otthonról, vagy akár értelmes cselekvést végezzenek felkelés után. Az éltető nedű azonban világszerte megdrágult, ami keserűvé teheti a fogyasztók szája ízét. Cikkünkben az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat: miért száll el a kávé ára, és meddig maradhat ez így?

Miért lett ennyire drága a kávé?

A válasz összetett. Az áremelkedésnek csak egy tényezője az általános infláció, kezdve az energiaárak megugrásától. A világ kávébabtermésének 60 százalékát az arabica, 40 százalékát a robusta teszi ki. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amelyet Vietnám és Kolumbia követ.

A kávécserje az Egyenlítő közelében, lankás terepen él. Ahhoz, hogy a terméséből készült ital az európai fogyasztó csészéjébe kerüljön, rengeteg emberi munka szükséges, kezdve a cserje leszüretelésétől. A kávébabot ugyanis főként kézzel szedik, mivel a termőterület adottságai miatt gépekkel ez aligha kivitelezhető. A termést ezután megtisztítják, megszárítják, megpörkölik, majd megőrlik. A folyamat a munkaerő-igényessége miatt egyre drágul.

Az éghajlatváltozás is ármeghatározó tényezővé vált. Miután 2021-ben a fagy után aszály sújtotta a brazil termővidékeket, a kávéültetvények mennyisége lecsökkent, ami évekre kihat a kávébab megtermelt mennyiségre. A kávécserjéket ugyanis hiába pótolják azonnal, azok három-négy éves növekedési időszak után hoznak először termést. Ráadásul idén a másik nagy termővidéken, Vietnámban sem lett nagy a terméshozam, mivel későn érkezett a nedves évszak. A kisebb kínálat miatt az árak megemelkedtek.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az arabica kávécserje nem bírja a tartós hőséget, a növény ilyenkor vagy kevesebb termést hoz, vagy rosszabb minőségűt. A globális felmelegedés miatt az optimális termesztési terület várhatóan zsugorodni fog.

A kávé árát a jemeni húszik is felsrófolták azzal, hogy a Vörös-tengeren áthaladó szállítóhajókat tavaly év vége óta támadják. A logisztikai cégeknek sokkal hosszabb útvonalon kell utaztatniuk az árukat, ami pluszköltséggel jár. Az olcsóbb fajta kávé, a robusta legnagyobb előállítója Vietnám, ahonnan az áru jellemzően tengeri szállítmányozással érkezik Európába.

Az Európai Unió az erdőirtás megakadályozása érdekében idén év végétől csak olyan kávét enged a területére, amelyről a termesztője igazolta, hogy amiatt növényzetet nem irtottak ki. A papírok beszerzése költséges, ráadásul a vállalatok nem tudják, hogyan tarthatják be a szabályt, ami bizonytalanságot szül, az pedig tovább növelheti az árakat.

Az sem mellékes az áremelkedés szempontjából, hogy a nemzetközi piacon a kávét dollárban értékesítik. Mivel az amerikai deviza erősödött az euróval szemben, az megdrágította a terméket az európai vásárlóknak.

A kávézók árait a munkaerő költségeinek emelkedése is megdobta. Az infláció miatt ugyanis az alkalmazottak magasabb bért akarnak hazavinni. Ha ezt nem kapják meg, akkor továbbállnak. A vállalatok pedig inkább emelik a béreket, mivel a koronavírus-járvány óta a vendéglátásban nem csak szakképzett embereket, de egyáltalán munkaerőt is nehéz találni, ráadásul a baristák képzése költséges és hosszú.

Utolsó, de nem elhanyagolható tényező egy másik nyersanyag irdatlan megdrágulása. A különféle kávés italok, például a kapucsínó, a kávés latte vagy a macchiato elkészítéséhez tej is kell, amelynek néhány év alatt megduplázódott az ára – mutatott rá a Politico.

Csökkenhet a kávé ára a jövőben?

Oran van Dort, a Rabobank elemzője szerint igen, középtávon erre látszik némi lehetőség. Jövőre ugyanis várhatóan több kávébab terem, ami növeli a kínálatot, és így kissé lejjebb nyomhatja az árakat. Addig azonban a kávé ára folyamatosan nőni fog.