Kína költségvetési kiadásai csökkentek, a helyi önkormányzatok földeladásokból származó bevételei pedig rekord ütemben estek az elmúlt hónapokban. Az állami költségvetés és a kormányzati alapok együttes kiadásai az év első hét hónapjában 19,7 ezer ezermilliárd jüant tettek ki, ami 2 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időpontjában – világított rá a Bloomberg, amely elemezte a kínai pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatait a kínai gazdaságról.
A csökkenés mögött elsősorban a földdel kapcsolatos bevételek 8,9 százalékos esése áll. Az önkormányzatok területrendezéssel és közműfejlesztéssel készítik elő a földterületeket, hogy az ingatlanfejlesztők megvásárolhassák. A súlyos lakáspiaci válság következtében azonban a városok szűkén vannak a pénznek, ami miatt csökkentették ilyen természetű kiadásaikat is. Ez pedig azt is jelenti, hogy az ingatlanfejlesztők manapság vonakodnak újabb telkek megvásárlásától, így pedig kevesebb pénz folyik be az önkormányzatokhoz.
Az önkormányzatok földeladásokból származó bevételei az előző évhez képest valamivel több mint 40 százalékkal, 250 milliárd jüanra csökkentek júliusban éves szinten. Ez a legnagyobb esés azóta, hogy 2016-tól nyilvántartást vezetnek róluk.
Az állami és az önkormányzati költségvetés összes bevétele 15,9 ezer ezermilliárd jüan volt az első hét hónapban, ami 5,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.
Emiatt a hiány 3,8 ezer ezermilliárd jüannal nagyobbra duzzadt.
Az állam központi döntéshozói eközben az egyik legfontosabb gazdasági prioritásként a fogyasztói kiadások ösztönzését határozták meg az év második felére. A belföldi kereslet azonban nehezen élénkül, mivel az üzleti és a fogyasztói bizalom csökkent a tartós ingatlanválság, az árverseny és a borús munkaerőpiaci kilátások miatt. Az államkötvények felhasználásában már látszik az elmozdulás: az idén értékesített ezermilliárd jüannyi speciális, nagyon hosszú lejáratú államkötvények értékesítéséből befolyt összegből a vállalatok és a fogyasztók beruházásait támogatják.
Egyre több kormányközeli közgazdász is úgy vélekedik, hogy meg kellene emelni az idei hiánycélt. Kína tavaly ezt meglépte: év végén az eredeti 3 százalékról a bruttó hazai termék 3,8 százalékára emelte a hiánycélt, amivel további ezermilliárd jüannyi államkötvényt értékesíthetett.
Pénzügyi szakértők szerint, ha Peking növeli a deficitplafont, akkor az önkormányzatoknak nőhet a mozgástere és a városok az állami hitelfelvételből befolyó összeg egy részét a kevésbé tehetős háztartások támogatására, a helyi adósságkockázatok kezelésére, illetve az ingatlanpiac élénkítésére fordíthatnák. Az önkormányzatok speciális kötvényeinek kibocsátása augusztusban már felgyorsult, melyekből főként az infrastrukturális beruházásokat finanszírozhatják.
Extrém reformok mellett is csak lassú növekedést vár PekingHszi elnök szerint a kínai gazdaság fejlesztéséhez óriási átalakításokra lesz szükség, hogy a jelenlegi visszaesés ne váljon állandóvá. A Kommunista Párt azonban még mindig nem mutatta be agresszív programját. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.