Kína acélexportja idén várhatóan meghaladja a 100 millió tonnát, ami 2016 óta a legmagasabb érték – állítja a sanghaji székhelyű MySteel tanácsadó cég. Összehasonlításképpen: tavaly az Egyesült Államok 80 millió tonna acélt termelt összesen.
Az FT szerint a kivitel felpörgése azzal magyarázható, hogy Kínában visszaesett a belföldi kereslet, így a cégek kénytelenek többet exportálni, főként a délkelet-ázsiai országokba és Európába. Azonban ennek eredményeként az országok magasabb vámokat vethetnek ki a kínai acélra.
Vietnám és Törökország dömpingellenes vizsgálatot indított, míg Mexikó és Brazília a vámok növelése mellett döntött. Az Egyesült Államok idén megemelte a kínai árucikkekre vonatkozó importvámokat, az acéltermékek sápját 7,5 százalékról 25 százalékra növelte. Kanada az amerikai példát követve a múlt héten új, 25 százalékos vámtarifát jelentett be a kínai acélra.
Az Európai Unió 18,1 százalékos sápot vetett ki, de még az extra vámok ellenére is versenyképesek a távol-keleti ország acéltermékei, mivel az európai vállalatok a magasabb energiaköltségektől szenvednek. Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a kínai acélműveknek
csupán egy százaléka nyereséges a MySteel szerint.
A kínai acélgyártók mélyen mínuszban vannak, az idei év első hét hónapjában 2,8 milliárd jüan (több mint 139 milliárd forint) veszteséget halmoztak fel. Emiatt a héten a Kínai Vas- és Acélszövetség felszólította a cégeket, hogy vessenek véget az árversenynek.
Így lesznek az utolsókból elsők
Peking a becslések szerint 1967-ben mindössze 14 millió tonnát állított elő, ami a globális termelés alig 3 százalékát tette ki. Abban az időben az Egyesült Államok és a Szovjetunió 115, illetve 102 millió tonnával a világ legnagyobb acélgyártója volt, ezt követte Japán 62 millió tonnával.
Harminc évvel később, 1996-ban a távol-keleti ország megelőzte Oroszországot, az Egyesült Államokat és Japánt, az elmúlt éveken a világ első számú acéltermelő államává vált. Tavaly az előállítás több mint felét adta 1000 millió tonnával. A gyártás 2003 és 2012 között 15,2 százalékkal nőtt évente, majd 2013 után 3,4 százalékra lassult a bővülés.
Leépül az acélipar: brutális válság bontakozik ki, vezéráldozatokkal
Az acélipar válsága minden eddiginél mélyebb lesz: a vasérc- és a termékárak folyamatosan zuhannak, a kereslet pedig csak nem akar növekedni. Az ágazatot mérgező vírus Kínából indult, de már Európát is megfertőzte, s a német acélipar zászlóshajója, a Thyssenkrupp is áldozatául esett.
Ajánlott videók
Salvini: "A börtönt kockáztatom, mert a baloldal úgy döntött, hogy az olasz határok védelme bűncselekmény"
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.