BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

A kínai acél elárasztja a világot

Kínában visszaesett a belföldi kereslet, így a cégek kénytelenek többet exportálni. Azonban ennek eredményeként az országok magasabb vámokat vethetnek ki a kínai acélra.

Kína acélexportja idén várhatóan meghaladja a 100 millió tonnát, ami 2016 óta a legmagasabb érték – állítja a sanghaji székhelyű MySteel tanácsadó cég. Összehasonlításképpen: tavaly az Egyesült Államok 80 millió tonna acélt termelt összesen.

kínai acélElectrical Industry in Hai'a
Kína előnye behozhatatlannak tűnik az acél terén / Fotó: AFP

Az FT szerint a kivitel felpörgése azzal magyarázható, hogy Kínában visszaesett a belföldi kereslet, így a cégek kénytelenek többet exportálni, főként a délkelet-ázsiai országokba és Európába. Azonban ennek eredményeként az országok magasabb vámokat vethetnek ki a kínai acélra.

Vietnám és Törökország dömpingellenes vizsgálatot indított, míg Mexikó és Brazília a vámok növelése mellett döntött. Az Egyesült Államok idén megemelte a kínai árucikkekre vonatkozó importvámokat, az acéltermékek sápját 7,5 százalékról 25 százalékra növelte. Kanada az amerikai példát követve a múlt héten új, 25 százalékos vámtarifát jelentett be a kínai acélra.

Az Európai Unió 18,1 százalékos sápot vetett ki, de még az extra vámok ellenére is versenyképesek a távol-keleti ország acéltermékei, mivel az európai vállalatok a magasabb energiaköltségektől szenvednek. Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a kínai acélműveknek 

csupán egy százaléka nyereséges a MySteel szerint.

A kínai acélgyártók mélyen mínuszban vannak, az idei év első hét hónapjában 2,8 milliárd jüan (több mint 139 milliárd forint) veszteséget halmoztak fel. Emiatt a héten a Kínai Vas- és Acélszövetség felszólította a cégeket, hogy vessenek véget az árversenynek.

Így lesznek az utolsókból elsők

Peking a becslések szerint 1967-ben mindössze 14 millió tonnát állított elő, ami a globális termelés alig 3 százalékát tette ki. Abban az időben az Egyesült Államok és a Szovjetunió 115, illetve 102 millió tonnával a világ legnagyobb acélgyártója volt, ezt követte Japán 62 millió tonnával.

Harminc évvel később, 1996-ban a távol-keleti ország megelőzte Oroszországot, az Egyesült Államokat és Japánt, az elmúlt éveken a világ első számú acéltermelő államává vált. Tavaly az előállítás több mint felét adta 1000 millió tonnával. A gyártás 2003 és 2012 között 15,2 százalékkal nőtt évente, majd 2013 után 3,4 százalékra lassult a bővülés. 

Leépül az acélipar: brutális válság bontakozik ki, vezéráldozatokkal

Az acélipar válsága minden eddiginél mélyebb lesz: a vasérc- és a termékárak folyamatosan zuhannak, a kereslet pedig csak nem akar növekedni. Az ágazatot mérgező vírus Kínából indult, de már Európát is megfertőzte, s a német acélipar zászlóshajója, a Thyssenkrupp is áldozatául esett.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.